Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében Egyházpolitikai küzdelmek hozták létre 1893 áprilisában Rézbányái János szerkesztése alatt a Pécsi Közlönyt a klerikális ellenzék szócsöveként.140 1902 májusától alig másfél évig, majd 1905-től hét évig napilapként jelent meg. Végül is 1913. augusztus 31-én oszlatták fel az újságot, de ekkor már működött a helyi egyházi körök napilapja a Dunántúl, Persian Adóm felelős szerkesztő irányításával. Az 1911 márciusától működő újság főszerkesztője a világháborús évek alatt Késmárky István lett. Ellentétben a Pécsi Naplóval a szerb impérium idején négy alkalommal is szünetelt a lap szerkesztése, olykor hetekig elhúzódva. Még Igénkéi Lajos is megtalálható a lap élén, igaz csak pár napig a Dunántúl egyik kényszerű szünetelése (1920. január 28 - február 3.) idején.141 Annak ellenére, hogy a megszállókkal kompromisszumokat kötöttek a helyi szociáldemokrata pártvezérek, lapjukat az 1898-ban megalakult Munkás c. hetilapot több alkalommal is szüneteltették. A szociáldemokrata hetilap élén alapításától kezdve gyakran változtak a szerkesztők, közülük politikai szereplésük miatt Schmira Károly és Syabó József neve a legismertebb. A Munkás a szerb megszállást követően még egy évig tudott fennmaradni 1922 októberében történt megszűnésükig.142 Az idegen uralom három éve különben is sajátságos, szokatlanul pezsgő újságkiadást, sajtóéletet produkált. Mielőtt ennek főbb jellemzőit felvázolnánk, fontos megemlíteni azokat a sajtótermékeket, amelyek a politikai-közéleti heti és napilapok mellett tovább színesítették a pécsi sajtó és publicisztika korabeli kínálatát. Ezek a humorisztikus vagy élclapok, amelyek arra vállalkoztak, hogy a kor politikai-társadalmi jelenségeire az irónia, a maró gúny, na és a szellemes rajzok közvetítésével, eszközeivel reagáljanak. Az első ilyen „humoristicus” lap, ahogy az alcímben jelezték az igen rövid életű Súgó, 1872. január és április között mindössze hét példányt megélve.143 Már elnevezése is sejteti, hogy az élclap szellemi világa a színészettel kapcsolatos, ugyanis szerkesztője Kőmíves Imre az akkor itt vendégszereplő pesti Miklóssy Gyula színtársulatának tagja. A Virágvasárnapkor befejeződött színi évad egyben az élclap megszűnését is jelentette. Ennél is rövidebb időt élt meg a Pécsi Ezóp címmel megjelenő élclap 1883 decemberében. Váraljai Fintha Dénes felelős szerkesztő ugyanis Eyopus Hellász legendás mesemondója nyomán elnevezett lapja csak a nyolc oldalas mutatványpéldányig jutott el.144 A két esztendő múlva, 1885-ben megjelenő humoros lap a Veréb Jankó hét éves fennállása elég volt ahhoz, hogy a korszak tipikus élclapjává váljon. A stílusosan április 1- jén először napvilágot látott élclap a Pécsi Figyelő melléklete volt, de önálló példányban is előfizethető és kapható volt. A címlapon szereplő népies figura (Veréb Jankó) végleges alakját Kaldewey Kelemen rajzolta, s Haksch Lajoson és Várady Ferencen kívül az élclap legtöbbet publikáló szerzői között Reviczky Gyula, Ábrányi Emil és Csukás Zoltán neve is előfordult. A Veréb Jankó 1892. december 31-én jelent meg utoljára ebben a 1411 Uo. 141 Baranya Megye sajtóbibliográfiája. Szerk.: Surján Miklós. Pécs, 1992. 87-88. 142 Uo. 223-224. >« Uo. 342. '44 Uo. 263. 87
