Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)

Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt

Már fi Attila

1873 szeptemberében indították el Simonfaj János ügyvéd szerkesztésével a Pécsi Figyelő c. politikai-társadalmi heti közlönyt. Az ellenzéki 48-as függetlenségi párt sajtóorgánuma élén gyakran történt változás az 1902 áprilisi megszűnéséig: Haksch Emil, Kiss József majd Váradj Ferenc szerkesztette 1890 márciusáig, amikor az 1887 januárjában életre keltett Pécsi Hírlap címmel hetente kétszer megjelenő lappal fuzionált Haksch Fajos szerkesztésével. 1894 decemberétől azonban napilapként jelent meg Pleininger Ferenc szerkesztő irányításával136 1902. április 2-ig. Ekkor Honthy István, a későbbi jeles színháztörténész vette át a lapot, ismét heti két megjelenéssel, de még ebben a hónapban feloszlott. A Pécsi Hírlapról viszont fontos megjegyezni, hogy az 1890-es fúzió ellenére többször is megpróbált visszatérni a pécsi közéletbe. Sárost Béla szerkesztő 1903. augusztus 31-én támasztotta fel a lapot, de csak két hónapot élt meg. Az 1910 májusában Rudnjáns^ky Endre szerkesztette formáció egy évig jelenhetett meg napilapként. De ismert az újság újbóli felélesztése a két világháború közti korszakban is Pillich Andrásnak köszönhetően, ám 1932. február 22-én, alig négy hónapos jelenlétet követően elhalt ez a vállalkozás is.

Kétségkívül a korszak egyik legjelentősebb újságja, s egyben Pécs első napilapja a Pécsi Napló, amely újság Váradj Ferenc (aki korábban a Pécsi Figyelő és a Veréb Jankó c. élclap szerkesztője is volt) és Engel Fajos kezdeményezésére 1892. november 16-án mutatványszámmal,137 majd december 1-től már rendes napi példányokkal jelent meg. Létrehozását egyre erősödő közigény indokolta, mivel számos lapkísérletet megélt már ekkor a város, de tartós és széleskörű igényeket kielégítő újságot még nem sikerült útnak indítani. A lap felelős szerkesztője Váradj volt, de csak két évig állt a napilap élén. Ugyanis 1893. december 16-án kezdték el nyomtatni a város második napilapját Pécsi Újság címmel Perccel Béni főszerkesztő irányításával, amely sajtóorgánum az 1882 novemberétől létező Pécs című politikai hetilapból alakult.138 139 Az új napilapot azonban Fenkei Fajos a Fünfkirchner Zeitung akkori tulajdonosa megvásárolta, majd egyesítette a Pécsi Naplóval, s maga állt a lap élére. (Megjegyezzük, hogy Pécsi Újság néven létrejött még egy orgánum 1920 novemberében Császár Gé^a szerkesztése alatt, de 1921. május 11 -én már megszűnt a napilap.) A szellemi és anyagi erők egyesítésével a megújult Pécsi Napló háromszorosára növelte az előfizetők számát, s a Dunántúl legnagyobb példányszámú napilapja lett. A századfordulóra már a város szellemi és művész életének jeles egyéniségei tömörültek a laphoz, mint Drajilek Henrik és Nikels^kj Ge\a iparművészek, Sirisaka Andor és Kiss József pedagógusok, valamint a két jeles szerkesztő Fenkei Fajos és Váradj Ferenc.xy> A pécsi Napló folyamatosan közölte az aktuális politikai és társadalmi eseményeket, s kiváló fóruma tudott lenni a korabeli polgári miliőnek. Nagyon értékes helytörténeti, kultúrtörténeti és irodalmi színvonalú tárcákat-esszéket közölt az egyre tekintélyesebb napilap. Mára már fontos kordokumentum, az úgynevezett klasszikus újságírás egyik becses, helyi írásos emléke. Több mint fél évszázados működése alatt folyamatosan jelentették meg, igaz egyszer betiltották (1925. június 13- án). A német megszállást követően 1944. április 16-án szűnt meg véglegesen.

136 Uo. 428-429.

137 Uo. 429.

138 Uo. 431.

139 Uo. 432.

86