Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében zetbe az úgynevezett körforgó, rotációs nyomdagép 1912 augusztusi üzembe állításával. A Dunántúl csak tíz év múlva tett szert erre a modern technikára. A két nagy nyomdavállalat mellett azonban továbbra is működni tudtak azon kisebb vállalkozások, mint az 1900-as években megalakult Minerva Nyomda Klein Ferenc vállalkozásaként, Engel Izidor Függetlenség Nyomdája, Tóth Antal Egyenlőség Nyomdája és a Molnár és R««-féle Nyomda. Ezzel szemben megszűntek olyan, s több évtizede létező kis üzemek, mint a Hochrein József alapította litográfia műhely 1905-ben (egy ideig a tulajdonos halála után a fia vezette az 1905-ös felszámolásig). A lVessely-Horváth Nyomda pedig Horváth Ferenc halálát követően a Dunántúl Nyomdához társult, ahol Wessely Károly igazgatói posztot kapott. A Madarász nyomdászcsaládot képviselő Madarász Béla pedig a Lyceum Nyomda utolsó bérlőjeként szerepelt az 1908-as átszervezésig.132 Tulajdonképpen a pécsi nyomdászat ekkorra kialakult struktúrája az első világ-háború alatt szinte érintetlen maradt. A megszállás időszakában viszont óriási terhet vállaltak a gombamód szaporodó sajtótermékek előállításánál. Néhány pécsi nyomdász olyan szinten exponálta magát ebben az időszakban, hogy a várost el kellett hagyniuk a szerb uralom végeztével. Az ezt követő korszak, főleg az ide-telepített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem szellemi kisugárzásának köszönhetően a pécsi nyomdászatban is új fejezetet nyitott számos nyomdavállalkozás megalakulásával. A nyomdászat kiteljesedésével természetesen a korszak újság-írása is komoly változásokat, fejlődést mutatott. A már említett Pécsi Lapok megjelentetését követően több kísérletezés is történt. így pl. a Zsolnay Ignác által 1862 áprilisában elindított Pécsi Iparlapok (még ez évben megszűnt), majd az 1864-ben Mendlik Ágoston szerkesztésében megjelenő, s 1876-ig létező egyházi folyóirat a Falusi Prédikációk. S^auter Antal, Varga Ferenc és Garay Alajos nevével fémjelzett Kalauz c. lap szintén 1864-ben látott napvilágot, majd Népkalauz néven adták ki az 1868-as megszűnéséig.133 Utódja a Nép-tanoda viszont a Pécsi Tanító Egylet lapjaként 1907-ig fenn tudott maradni. Terjesztése és ezzel hatósugara túllépte a megyehatárokat Tolna, Somogy, Zala és Veszprém megyékbe is eljutva. Baranya és Pécs címmel 1868-ben Dietrich Ignác kísérletezett politikai lap szerkesztésével, de csak a mutatványpéldányig jutott el. Kudarcba fulladt Rama^atter Károly nyomdász 1870 elején Pécsi Közlöny címmel elindított vállalkozása is, alig egy esztendőt megélve.134 Viszont ennél életképesebb volt a szintén ebben az évben, május elejétől megjelenő német nyelvű újság a Fünfkirchner Zeitung. A heti két alkalommal standokra kerülő újság szerkesztői Gerlai Vilmos és Guttmann Joachim, majd Wachauer Károly, 1888-tól pedig Lenkei Lajos, mint főszerkesztő irányította a lapot. Az 1906. március 29-én megszűnt újságot a Ramayitfer és az Engel-féle nyomda, majd 1896-tól az ún. Részvénynyomda állította elő. A Fünfkirchner Zeitung közel negyven esztendős megjelenése alatt a polgárosodás tükre, s a német ajkúak társasági és kulturális életének közvetítőjévé vált.135 >32 Uo. 20. 133 Várady Ferenc: Irodalom és művészet. Baranyai írók élete és munkái. In: Baranya múltja és jelenje. I. Kötet. Pécs, 1896. Szerk.: Várady Ferenc. 428. 134 Uo. I» Uo. 85
