Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében létrejöttek a 20. század első éveiben. 1903-ban pl. Nádassy József színigazgató Mohács és Kaposvárral együtt Brassó és Marosvásárhely színiálomásokkal közösen szervezett egy új kerületet.90 1911-ben a kaposvári színház átadása után91 az érintett korszakban Kaposvár végleg kivált a művészi és anyagi válság sújtotta kerületi struktúrából. Pécs ezt nem tehette meg és számos próbálkozása volt a kerületi rendszer felfrissítésére. így Sopron, Székesfehérvár, Szigetvár, Szabadka és Szombathely mellett még Hódmezővásárhely is tagja volt rövid ideig a Pécs „anyaváros” vezette színikerületnek.92 De ekkor már a színi kerületi rendszer számos negatív visszahúzó jelenséget mutatott. Anyagilag egyértelműen veszteséges volt, s a művészi megújulást a kötelező jelleg és a szükséghelyzetek miatt sem szolgálta. A rendszerhez tartozó kisebb városok számára mindig szenzációt, kulturális élményt adott a pécsi színművészek vendégjátéka, de a Pécsi Nemzeti Színház alkotó gárdája művészi produktumuk szétforgácsolásaként élte meg korszakunk utolsó éveiben a tavaszi és nyári vendégfellépéseket. Az országos és regionális szervezeti változások mellett figyelemre méltóak a helyi színházüggyel kapcsolatos változások, azaz Pécs város vezetőtestületének színházpártoló és színházfenntartó döntései is. Ennek egyik legfontosabb eleme az 1871-től működő Színügyi Bizottság működése,93 amely testület a századfordulóra már fokozatosan szakosodott. így a színházat irányító szakemberek mellett gazdasági, pénzügy és jogi szakértők, pedagógusok, újságírók, egyesületi és közigazgatási vezetők is szerepeltek az irányító testületben. A mindenkori Színügyi Bizottság vezetője a polgármester volt, s a már említetett pozíciókon kívül delegálták a testületbe a rendőrkapitányt, a tiszti főügyészt, a városi főmérnököt és természetesen a pályázatot elnyert színigazgatót is. A polgármester azonban csak nagyon indokolt esetekben szólt bele közvetlenül a színház ügyeibe. A tárgyalt korszakban pl. nem fordult elő, az első világháborút követő gazdasági válság idején azonban több alkalommal is szükségszerű volt a város első emberének közveden beavatkozása. A PNSZ átadását követő időszaktól e bizottságon keresztül a városvezetés nyíltan felvállalta a színházzal kapcsolatos ügyek intézését és a fenntartási kötelezettségeket is. Legfontosabb feladatuk az úgynevezett „tőkés” színigazgatókkal való szerződés megkötése az előre meghatározott pályázati feltételek mellett.94 Az első időszakban általában három évre írták ki a színház bérletét, később két évre szűkült ez a terminus, de akadt olyan időszak amikor pályázat nélkül ítélték oda a már itt lévő direktornak a színi-évadokat.95 911 Uo. 258. 91 Sárkány Eszter: Színházt kultúra a századfordulón Kaposváron. In: Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1990. Szerk.: Kanyar József. 229. 92 Lásd a 11. sz. a. jegyzetet. 93 Márfi Attila: Az_ új színházpalota a Pécsi Nemzeti Színház felépítése (1893-1895). In: Pécsi Szemle 2001, Nyár. Pécs, 2001. Főszerk.: Rowváry Ferenc. 54. 94 Márfi Attila: Pécs színháztörténetének forrásai a Baranya Megyei levéltárban (1886-1949). Bp., 1990. 28. 95 Uo. 29. Az első világháború alatt pl. rövidebb időszakra adták bérbe a színházat, de bodor Oszkárnak (1927-1938) pályázat kiírása nélkül hosszabbították meg a megbízatását. 77
