Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Márfi Attila Az intézmény fenntartási és a társulat művészi és szociális ügyeinek intézése mellett igen fontos volt a Színügyi Bizottság közvetlen anyagi támogatása, azaz a szubvenció odaítélése. Ezzel a működés alapvető feltételeit biztosították, s cserébe a felügyeleti jogaik bővültek. Azaz a művészeti és közművelődési célok mellett a közerkölcsökre vonatkozólag is befolyásolhatták a társulatok működését és a repertoárt.96 A szubvenció mértékét minden egyes szerződésben rögzítették, s az első időszakban jelentősebb összegeket áldoztak a színművészetre. 1898-ban pl. Somogyi Károly működése alatt 5000 Ft-ot tett ki ez az összeg, s ezenkívül közel ezer Ft-al támogatták a díszleteket készítését, de a színházépület tűzkár elleni biztosítását (2107 Ft.) is fizették.97 A támogatás mértéke, s maga a szubvenció összege is fokozatosan csökkent az évek során, sőt 1914-ben, amikor a színtársulat konzorciummá alakult át, hivatalosan meg is szűnt.98 Ez azt jelentette, hogy a mindenkori társulat igazgatójának bérleti díjat kellett fizetnie a színház használatáért. De a város a háborús viszonyok miatt továbbra is fizette az időközben felmerült plusz kiadásokat, ezért meglehetősen áttekinthetedenné vált a színház és a város gazdasági kapcsolata egészen 1920-ig.99 A művészeti életben is tapasztalhatók bizonyos zavarok, s időnként hullámzások is, amelyek bizonyos tekintetben a vidéki színjátszás, illetve maga a színjátszás időleges válságjeleit mutatták. S törvényszerűen a művészeti problémák szinte minden esetben anyagi gondokkal együtt jelentkeztek. E válságok leggyakoribb oka a színházfenntartó elvárásai, az anyagi nyereség reményében, s ennek függvényében az ennek megfelelni akaró színtársulatok gyakorta a népszerűbb, sikerorientált produktumai, amelyek közepes, vagy annál is rosszabb minőségű művészi teljesítményt eredményeztek. Természetesen ez a problémakör jóval összetettebb, számos társadalmi és kulturális folyamat függvényeként. A Pécsi Nemzeti Színház megalakulása, művészeti produktum, repertoár az érintett korszakban A város színjátszása, hasonlóan a többi vidéki játszóhelyekhez, a kezdetektől fogva más, jelentősebb szellemi és kulturális centrum hatása alatt fejlődött. Azaz elsősorban a nyugati, pontosabban a német szellemi-művészi áramlatokat fogadta be a német vándortársulatok közvetítő szerepének köszönhetően.100 Ezért hosszú évtizedekig Bécs kultúraközvetítése érvényesült a színjátszásban is. S ez a kulturális hegemónia a 96 Gajdó Tamás: I.m. 735. 97 Uo. 98 BML. Pécs város tanácsa Okmánytára 654., Pécs város tanácsa közgyűlési jegyzőkönyve 192./1914., 27./1915., 47./1915. 99 Márfi Attila: Pécs színháztörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1886-1949). I.m. 29. 100 Ami nem feltétlenül csak a német színjátszás hatását jelentette, hanem e társulatok kultúraközvetítését. Ugyanis rájuk is nagy hatással voltak az angol, itáliai és a francia színjátszás művészi áramlatai, amelyet a Birodalom más városaiban is közvetítettek a korszak sikeres színpadi szerzői műveinek műsorra tűzésével. 78
