Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Már fi Attila megszűnt a hangszeres egyházi zene a székesegyházban. Helyette a klasszikus gregorián irányzatú vokális egyházi zenét szólaltatták meg az énekkar növendékei. Ugyanis a kórussal egy időben püspöki énekiskolát is alapított Duláns^ky, akik bázisul szolgáltak az énekkar egyházi szolgálatainál.44 A zenés misék és egyházi koncertek azonban nem szűntek meg teljesen, mert a Lyceum templomban Scharf Róbert katonakarnagy vezényletével rendszeresen játszott az ott szervezett zenekar. Ennek a zenésztársaságnak pártfogására szervezte meg Bitter Illés 1900-ban a Pécsi Egyházi Zeneegyletet. Ezzel szemben a világi zenélés fokozatosan fejlődik, s válik a polgári értékrend részévé, főként a dalos-mozgalom, hangversenyezés és a zeneoktatás terén. A kezdeti időszakban fontos megemlíteni Gungl Józsefet (1818, Zsámbék) Lickl György és Witt János tanítványát, aki tevékenységével folytatta a neves elődök művészprogramját. Gungl a pécsi tanulóéveket követően előbb a pesti Német Színházban muzsikált, majd Berlinben saját zenekart alapított, s innen dániai, hollandiai, belgiumi és angliai hangverseny- kőrútja után a szentpétervári udvari zenekar karmestere lett. 1858-ban tért vissza Pécsre, s előbb a városi zeneiskolában tanított, majd zenélt a székesegyházi és a városi zenekarban is. Az 1860-70-es években számos kamara-estet szervezett, majd 1874 és 1878 között a városi zenekar élén állt. Zeneszerzőként sok tánczenét komponált, ke- ringőit például Európa-szerte játszották. 1883 novemberében Pécsett halt meg.45 Gungl pécsi munkássága egybeesett a városi koncertek rendszeressé válásával és a polgári zenekar megalakulásával. Kezdetben kizárólag csak katonazenekarok szerepeltek a világi zenésrendezvényeken; a koncerteken és a színházi zenés produkciókban. Az ötvenes években a Ferenc József 6. Ulánus Ezred zenekara muzsikált a városban. Viszont a 60-as években három katonazenekar is működött Pécsett; a 7-es és a 10-es vértes-ezred, valamint a 17-es vadászzászlóalj zenekara.46 1868-ban azonban feloszlatták a lovas-egységek zenekarait, de egy hét múlva Puks Ferenc a székesegyház orgonistája saját költségén új zenekart szervezett „Szabad Királyi Pécs Városi Zenekar” néven. Már a bemutatkozó koncertnek is nagy sikere volt Weber, Lis^t, Berlioz Mendelssohn, Gounod és Wagner műveket megszólaltatva. Az első állandó, polgári zenekar fenntartási gondjait a városvezetésen kívül igyekezett segíteni az 1871 tavaszán megalakult Pécsi Zeneegylet Aidinger János polgármester vezetésével.47 Ekkor újjászervezték a zenekart, s élére Reisner Jánost nevezték ki. A megújhodott zenetársulat a 70-es évek első felében a színházban és a Hattyú teremben adott koncerteket, valamint az Engel-féle kertben (a Czindery kert utódja) és a Sétatéren tette rendszeressé a térzenéket. A pártoló tagság részére pedig minden hónap első péntekjén tartottak hangversenyeket. Ebben az időszakban repertoárjukon legtöbbet Flotow, Strauss, Bérlőt, Rossini, Beethoven, Erkel és Hajdn művei szerepeltek. 1874-től azonban állandósult a zenekar anyagi és művészi válsága. Ekkor Reisner is lemondott, s a helyét elfoglaló Gungl Jánostól várták a megújulást.48 Mozgalmas évek következtek, hiszen csaknem 300 44 Uo. « Uo. 27-29. 38-41. 46 Uo. 27-29. 47 Nádor Tamás: Pécs szenei krónikája. Pécs, 1995. 41. 48 Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. lm. 38-43. 68
