Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében alkalommal léptek közönség elé évente, legtöbbször a színházban és a Hattyú szállóban. 1876-ban Szabadkán vendégszerepeitek, de a városi koncertek növekvő száma nagy terhet jelentett a társulatnak. Mégis sok vád érte őket a felhígult repertoár, a magyar művek mellőzése és az alkalmas koncertterem hiánya miatt is. Végül új dirigenst választottak jakseb Ferenc személyében a zenekar élére 1880-ban, s az utánpóüás biztosítására önálló zeneiskolát is létesítettek.49 Mindez már nem segített a városi zenekaron, ugyanis 1882-ben az 52. gyalogezred zenekarának Pécsre települését követően komoly vetélytársa akadt. Ekkor a Pécsi Zeneegylet egyesült a Pécsi Dalárdával művészi és anyagi lehetőségeik megújulásának reményében, de a Kölnből szerződtetett új karmester Löhr 'Vilmos sem tudta a válságon átsegíteni a zenekart, s 1886-ban feloszlottak. Helyüket egy ideig a katonazenekar pótolta egészen a 90-es évekig, amikor a Pécsi Zenekedvelők Egyesületének megalakulása a zenekari és hangversenyéleten is változtatni tudott. Először Hoffer Károly elnökletével a pécsi zenepártolók 1893-ban egy 30 tagú vonószenekart alapítottak, akik a következő év tavaszán a városi tornacsarnokban sikeres filharmonikus hangversenyt tartottak.50 Majd 1895 márciusában Kardos Kálmán főispán elnökletével megalakult a város zenei életében hosszú évtizedekig meghatározó szerepet játszó Pécsi Zenekedvelők Egyesülete.51 Karmesterük Löbr Vilmos vezényletével már áprilisban bemutatkozott a filharmonikus zenekar Mozart: Jupiter szimfóniájának, Mendelssohn: Az első Walpurgis éj kantátájának és Wagner: Tannhäuser operájából a Bevonulási induló megszólaltatásával. A Pécsi Zenekedvelők Egylete által patronált zenetársaság a katonazenekarral és a Pécsi Dalárdával több nagysikerű koncertet adott, reprezentatív, nagy alkotásokat is műsorra tűzve.52 Ide sorolhatjuk az 1896-os hangverseny évadban előadott Schumann: B-dúr szimfóniáját, Paganini: D dur és Bériot G dur hegedűversenyét és az országosan is komoly szakmai elismerést kiváltó Verdi: Requiemjének előadását. Azonban önálló székházuk nem lévén, többnyire az új színházépület, a Vigadó és a Pécsi Jótékony Nőegylet székháza adott otthont hangversenyeiknek. Az önálló hang- versenyterem vagy ahogy akkor nevezték Zenepalota, létesítése ugyanis számos kezdeményezés ellenére is kudarcba fulladt.53 Kisebb válságok után az 1900-as évek elején ismét meg tudott újulni Scharf Károly (1904.), majd Horák József (1906.) katonakarmesterek művészeti vezetésével a zenekar. Művészi produktumukat Cherubini: Vízhordó nyitánya, Grieg: Peer Gynt szvitje, Beethoven: II. és III. szimfóniája és III. zongoraversenye, Delibes: Copélis szvitje és Bi^et: Az Arlesi lány I. szvitjének adaptálása jelezte. 1908-ban pedig sikerült elérniük azt is, hogy ismét megnyíljon a városi zeneiskola.54 49 Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. lm. 38-43. 50 Nádor Tamás: Pécs %enei krónikája. lm. 46-47. 51 Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. lm. 51. 52 Uo. 53 Uo. 52. 54 Uo. 53. 69
