Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében Változások a zenei életben Átmenetileg a városi zeneélet is megtorpant a Bach-korszak elején. Az ekkor érvényre juttatott korlátozások a szellemi életben különösen érvényesültek. A szabadságharccal kapcsolatos képzettársítás, a nemzeti, vagy akár a szabad gondolat kinyilvánítása súlyos retorziókat jelenthetett. A zenélés korlátozásaként a város összes zene- és énekkara műsorát ellenőrizték, mint ahogy Baranya megyefőnőkének 1851-ben kelt rendelete is tükrözi; ''leginkább a magyar zenészek, forradalmi nóták játszása által a hallgatók izgatására, s politikai demonstrááókra okot szolgáltatnak". De a német zenészek muzsikálása is megfigyelés alatt állt. Bizonyítja ezt a már említett 1852-es királylátogatás, amelynek végeztével Őfelsége rosszallását fejezte ki, mert a császári himnuszt, a Gotterhaltét hamisan játszotta a színházban a katonazenekar.40 A retorziók Witt János hegedűművészt is érintették, azért tiltották ki a városból, mert honvédként részt vett a szabadságharcban. Azonban a zenélés nem szűnt meg ezekben a vészterhes időkben sem. S a cenzúrázás ellenére felcsendült a muzsika a színházban, a székesegyházban és a templomokban, igaz a nyilvános helyeken kevéssé.41 Viszont éppen a korlátozások hatására erősödött fel az 50-es évek második felében a házi koncertek, a kamara-zene iránti igény. Ezért rendszeressé váltak a nagyobb polgárcsaládoknál a heti zenés összejövetelek, ahol találkozhattak Pécs jeles muzsikusai. A 60-as évektől az enyhülés időszakában a világi és az egyházi zenélésben is változások tapasztalhatók: a székesegyházi ének és zenekar élén 1884-ben bekövetkezett haláláig HölzJ Ferenc állt, akinek működése sokáig szinten tartotta a magas művészi színvonalat. Ezekben az évtizedekben Wospiel János, Ruske Dávid, Schaurek József székesegyházi zenészek, Simacsek Alajos hegedűművész, Lázár István és 7,oller Nándor gordonkatanárok zenei produktuma fémjelezte az egyházi zenét.42 Amelynek híre és rangja kissé megkopott a 70-es évekre, mint ahogy a korabeli sajtóvisszhang is jelezte; "hovatovább már alig lehet jó egyház? f&nét hallgatni a székesegyházban.” A színvonalasabb előadások megtartására a város teljes művész-társadalmának össze kellett fognia, mert az egyházi muzsikusok már nem tudtak önállóan megbirkózni a feladattal. Jó példa erre az 1876. február 14-én megtartott közös koncert, ahol a Pécsi Dalárdával kiegészülve adták elő Mozart Requiemjét a Deák Ferencért tartott gyászmisén. De ez a folyamat már a világi muzsikálás megerősödését, fokozatos elkülönülését is jelzi.43 HölzJ utódja 1884-től a székesegyházi zenekar utolsó karnagya Wachauer Károly lett, aki csak 1888-ig töltötte be ezt a tisztet. Ekkor ugyanis Dulánszky püspök a zenekart feloszlatta, s helyére regensburgi mintára szervezett templomi énekkart állított, s ezzel 40 Baranya Megyei levéltár (BML) Polgármesteri elnöki iratok: 210/1853. 41 Márfi Attila: Színjátszás Pécsett az abszolutizmus idején - a cenzúra intézkedései. In: Színháztudományi Szemle 30-31. sz. Bp., 1996. Szerk.: Kerényi Ferenc-Török Margit. 204. 42 Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. Pécs, 1959. 34-35. 44-46. 43 Uo. 34-35. 67
