Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése
Csurgat Horváth József gyűlési képviselője. A közgyűlés 18 szavazat többséggel Saára Gyulát választotta polgármesternek, aki, mivel a tisztújító közgyűlés összehívását törvénytelennek ítélte, lemondott tisztségéről. Ezt azzal indokolta, hogy a pályázat kiírási határidejét nem tartották be.107 Saára Gyula lemondását az 1908. április 16-án tartott közgyűlésen tárgyalták, ekkor döntöttek az új pályázat kiírásáról is.108 A tisztségre egyeden jelentkezőként dr. Saára Gyula pályázott, így közfelkiáltással lett — 1908. május 11-én — Székesfehérvár polgármestere.109 Megemlítjük, hogy a közgyűlésen nem vett részt, mivel az országgyűlés ülésszakán tartózkodott, így a törvényhatóság végzéssel értesítette a választás eredményéről. Polgármesteri tisztét a már említett politikai tényezőkön kívül a város több évtizedes politikai, közigazgatási vezetésének eltávolítására irányuló erőfeszítések is támogatták. Saára Gyula elődjével ellentétben nem rendelkezett kiterjedt és befolyásos rokoni kapcsolatokkal. Édesapja Schaára Iván nem sokkal Székesfehérvárra költözését követően, 1861-ben az újjáalakult alkotmányos önkormányzat választott telekkönyvezetője lett. A provizórium bevezetésével feloszlatott önkormányzatot felváltó városigazgatásban azonban nem vett részt, tisztségét 1867-ben foglalta el újra, később aljegyző lett. Saára Gyula 1855-ben Tatán született. Szülei Saára (Schaára) Iván Zala megyéből, felesége Németh Róza Kassa megyéből származott, első gyermekük még Komáromban született, s ezt követően költöztek Székesfehérvárra. Saára Gyula jogi tanulmányainak elvégzése után, 1896-ban nyitott ügyvédi irodát. Politikai pályafutását sikeres ügyvédi irodája lendítette fel. Ennek köszönhetően lett a közgyűlés virilis tagja, 1897-ben a 30., a következő évben a 19. volt azon legtöbb adót fizetők körében, akik képviseletet nyertek.110 111 A közgyűlés bizottsági munkájában is részt vett, a hegyközségi választmány, majd az esküdtbíróság megválasztására kiküldött bizottmány tagja volt. Politikai pályafutásának egyik kiemelkedő pontja az 1907-es időközi országgyűlési választás volt. A választást, amelyet Zichy Jenő elhalálozása tett szükségessé, egyhangú szavazással megnyerte. Saára politikai pályafutása a Palotavárosi Olvasókörbenxn kezdődött. Az egyesület a Füg- gedenségi Párthoz tartozó polgárok, elsősorban iparosok gyűjtőhelye volt. Innen indult ki a Függetlenségi Kör megalakításának gondolata, amelynek elnöki tisztét később hosszabb ideig betöltötte. A két egylet hosszabb időn keresztül egy helyiségben működött, s tagságuk részben közös bázison nyugodott. Az Országos 48-as Függetienségi Párt már az 1870-es években felismerte a civil társadalom politikai szervező erejét és programjává tette az egyesületi életen keresztül kifejtett politikai tevékenység megindítását. A Székesfehérvári Függetlenségi Kör 1882. február 11-én alakult.112 Ebben az évben a kör virilis közgyűlési tagja dr. Károljy Nándor a városi hivatalok és a közgyűlés működé107 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek. 1908. No. 121. 108 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek. 1908. No. 121. 107 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek. 1908. No. 181. 110 A későbbiek során is a közgyűlés virilis tagja. 1908-ban polgármesterré választásának évében a 17., 1914-ben a 10., 1915-ben 8. a virilisek jegyzékében. 111 Az egyesület 1873. április 6-án alakult. A kör elnökévé 1886-ban választották meg Nagy Ignác ügyvédet. 112 SZVL IV. B. 1405. Székesfehérvár Város Tanácsnak iratai b./ tanácsi iratok 1882. No. 1632. 28
