Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése
Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése gyűlés egy része; fegyelmi eljárást indítottak ellenük.102 Mintegy 50 000 korona hiteltúllépés miatt marasztalták el a polgármestert és fegyelmi eljárás alá vonták. Havranek indulása az újabb hatéves polgármesteri ciklusért ezzel végleg lekerült a napirendről. A következő közgyűlés elsősorban a tisztújítás időpontjának kitűzését tekintette fontos feladatának. A vitától nem mentes közgyűlés végül március 30-án az április 9-i tisztújításról határozott.103 Havranek József 1908. április 9-én mondott le tisztségéről.104 Fontos hangsúlyoznunk, hogy Havranek József a város történetében egyedülálló karriert futott be. Annak okát, hogy tisztét a város történetében példátlan hosszú ideig — 30 évig — megőrizte, személyi kvalitásain és kiváló közgazdasági képességén túlmenően, a korszak politikai stabilitásával, a törvényhatósági bizottsági választási rendszerrel és a virilisek folyamatos támogatásával magyarázhatjuk. Polgármesteri tisztségét a tisztújításokon mindvégig egyedüli pályázóként, közfelkiáltással nyerte el (1884. április 17., 1890. április 17., 1896. április 16., 1902. április 14.). A fentiekben kiemelt jelentőséggel bírt a helyhatósági választási rendszer. A választások során nem egyszerre cserélődött ki a törvényhatósági bizottság tagsága. Mint ismeretes, a 3 évenként tartott választásokon a testület választott tagjainak felét választották újra, a virilis tagok az előző évi adófizetési lajstromok alapján nyertek tagságot. Ezzel a választási szisztémával tulajdonképpen a helyhatósági választásokon egy-egy politikai erő nehezen tudott döntő fölényre szert tenni. Úgy tűnik, hogy a legfontosabb támogatókat a virilisekben kell keresnünk. Havranek jó kapcsolatot tartott a város egyik legbefolyásosabb családjával, a Kari családdal e kapcsolatot mélyítette, hogy az ő Zichy ligeti házuk földszintjén bérelt lakást. E család házasság révén a századfordulóra a város egyik leggazdagabb családjává vált.105 Havranek utódját, lemondásának napján megválasztotta a közgyűlés. A pályázók között első helyre ifjabb Havranek Józsefet106 — a polgármester fiát — állította a kijelölő választmány, másodikként szerepelt dr. Saára Gyula ügyvéd, Székesfehérvár ország102 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek 1908. No. 69. 1113 SZVI, IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek 1908. No. 92. 11,4 A köztiszteletben álló személyiség 1917. november 3-án bekövetkezett haláláról a város is megemlékezett. Saára Gyula indítványára elhatározták arcképének megfestését. Emlékét a Felső város Öreg utca — ahol szülői háza állt - róla történt elnevezésével is megörökítették, egyúttal a város díszpolgárává választották. Leánya, Havranek Ida végrendeletében jelentős vagyont hagyott a városi árvaházra. A 6000 pengő hagyatékból alapítványt hoztak létre, amelynek jövedelméért az árvaháznak az elhunyt polgármester családi sírboltjának gondozását kellett vállalnia. 105 Havranek József az 1870-es évek kataszteri birtokívei alapján csupán a fehérvári szőlőhegyen bírt ingatlannal. A középhegyi szőlő 652 négyszögöl volt, rajta nagyobb présház is állt. Az 1880-as évek közepére városi viszonylatban jelentősnek mondható - mintegy 52 katasztrális hold - földbirtokkal rendelkezett. 106 Ecsedy Havranek József Székesfehérváron született 1881. január 5-én. Középiskolai tanulmányait a fehérvári cisztercita gimnáziumban, a jogi egyetemet Budapesten végezte. Nevét a család másik ágának nevére 1938 augusztusában változtatta. Fejér vármegye szolgálatába 1903. február 3-án lépett, tiszteletbeli aljegyzőnek nevezte ki Fiáth Miklós főispán. E tisztében 1904. május 19-ig tevékenykedett, majd atyjához hasonlóan a közigazgatási ranglétrán, a polgári származású tisztségviselőkhöz képest gyorsan emelkedett. 1904. május 19. és 1906. május 1. között közigazgatási gyakornok, 1906 májusától - 1907. november 7-ig másodosztályú aljegyző, majd 1912. október 7-ig tb. főjegyző volt. 1919. december 15-én lett Fejér megye alispánja, a tisztséget 1939. szeptember 1-ig töltötte be. 27
