Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése
Csurgai Horváth József tisztséget nyert — egykori alkapitány — Polcger Péter megőrizte gazdasági tanácsosi tisztségét, az aljegyzői állást is a két tisztújítás közötti időszakban elnyert Lipcsey Lajos88 töltötte be.89 A századfordulót követően — 1902 áprilisában — pénzügyi vonatkozásban, elsősorban a takarékosság hangsúlyozása szerepelt a polgármester programpontjai között, valamint a növekvő állami támogatást sürgette. Ezen túl a város leromlott úthálózatának felújítását, a 69. közös gyalogezred részére új gyalogsági laktanya építését, a vízvezeték létesítését, valamint a tóvárosi iskola létrehozását tervezte.90 A laktanyaépítés már az előző évben megkezdődött, a program tehát a kivitelezés befejezésére korlátozódott. A vízvezeték létesítése terén a sokéves tervezést követően sem történt érdemi előrelépés ezekben az években. Havranek József városvezetésének 25 éves jubileumáról 1903. október 27-én díszközgyűléssel és ünnepséggel emlékezett meg Székesfehérvár. A negyedszázados évfordulón Havranek értékelésében elsősorban a városok helyzetéről, fejlődésének akadályairól értekezett: „...alkotmányos életünk visszaállítása óta több mint 35 éven keresőül a városok érdekében úgyszólván alig történt valami. Saját erejükre lettek azpk hagyva. Kimerítették erejüket az állam terheit képező instituáók felállításával, s államszervezetünk fejletlensége, a téves haladási irány, mely az intézők téves működésétjellemzi, oda jutatta a haladni akaró városokat, hogy kulturális, emberbaráti és honvédelmi institúciók létesítésével mi nyújtunk segélyt az államnak, versengve ajánljuk fel hozzájárulásunkat, hogy haladhassunk, s az állam nem a czélszerűségi okokat méltányolva, hanem a felajánlott áldozat mértékét mérlegelve dönt, hogy sokszor a mi pénzünkön vagy hozzájárulásunkkal hol létesítsen oly intézményt, melynek létesítése kizárólag őt illetné. Magunk viseljük közigazgatási kiadásainkat, tartjuk fenn a gyámhatóságot, rendészetet, szedjük be az állam jövedelmeit, létesítjük és kezeljük a jótékony intézetek alapjait, midőn azpn királyi adomány, mely a város törzsvagyonát képezi, nem elég még az elemi iskolák fenntartására sem, javadalmaink közül az állam a legfontosabbat a mi károsodásunkkal magához váltotta, árvatári alapunk felett való rendelkezési jogunkat elvette, nem gondolva arra, hogy épen a városokban a legközelebbi jövő már olyan szociális bajokat lesz kénytelen orvosolni, melyek az idő szerint alig kiszámítható pénzerőt vesznek igénybe, nem gondolva azgal, hogy vízvezeték, csatornázás, közlekedési utak és eszközök, mint az emberi egészség legfontosabb követelményei a városokra oly terhet rónak, melyeket alig lesznek képesek elviselni.” Ünnepi beszédében bírálta a törvényhatósági jogú városok és a rendezett tanácsú városok jogi keretét adó törvényeket — az 1886. évi XXI. és XXII. törvénycikket91 —, s új törvények kidolgozását sürgette.92 A közigazgatási reformot egyébként a polgármesterek országos értekezlete is támogatta.93 88 Lipcsey Lajos (Szolnok, 1870. február 17. - ?) 1896. december 1-jén lépett a város szolgálatába mint közigazgatási gyakornok, 1897. június 30-án II. aljegyző, 1898. augusztus 29-én I. aljegyző, 1906. április 30-ától tiszteletbeli főjegyző, 1914. április 6-tól tanácsnok. 1919. augusztus 8 — 1919. november 20., majd 1920. április 6. — 1927. október 1. polgármesterhelyettes. 1927. október 1-jén nyugdíjazták. 89 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek. 1902. No. 106, 110, 113. 90 Székesfehérvár és Vidéke XXX. évf. 1902. április 15. 44. szám. 1. p. 91 1886. évi XXI. törvénycikk a törvényhatóságokról. 1886. évi XXII. törvénycikk A községekről. 92 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek 1903. október 27. 93 SZVL IV. B. 1405. Székesfehérvár Város Tanácsnak iratai b./ tanácsi iratok 1899. No. 12 928. 24
