Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése
Székesfehérvár dua/izmuskori fejiődése A századfordulót követő országos politikai változások a polgármester helyzetét alapvetően megrendítették. Az országgyűlési választások a függetlenségiek előretörését eredményezték, a politikai kurzusváltás a törvényhatósági bizottságban, annak összetételében is megmutatkozott. Ennek ellenére újra szándékozott indulni. Havranek újabb jelölése azonban nagy vitát váltott ki. A Székesfehérvár és Vádéke című lap 1908. február 15-én hosszasan írt a három évtizedes városvezetésről. )r/4 nagy kerékkötő' címmel megjelent írás a rendszertelenséget, a hivatali ellenőrzés hiányát, a valódi városvezetés hiányát, az ipartelepítés területén történő kudarcokat rótta fel neki, de kritizálták a laktanyaépítéseket is, mert azok a lakbérek és a piacok drágulását okozták.94 Havranek 1908. február 16-án történt újabb hatodszori megválasztását célzó újabb programbeszédét a Magyar Király Szálloda termében tartotta. Beszédében visszatekintett arra a több mint három évtizeddel korábbi állapotra, amely jellemezte Székesfehérvár pénzügyi viszonyait az 1872. évi tisztújítás előtt. Kiemelte, hogy a rendezeden viszonyok Novák Kálmán polgármestersége alatt szűntek meg, hiszen a városi pénztárakat korábban a kifizetések pontadansága jellemezte, a szabályozott viszonyok kialakítása érdekében hozták létre az egyesített pénztárakat. Programbeszéde tulajdonképpen a közel három évüzedes városvezetés eredményeinek összefoglalása volt, s kitért az urbanizációs fejlesztésekre, a város felügyelete alá tartozó alapítványi pénztárak helyzetére. A város adósságának vonatkozásában megállapította, hogy a kölcsönöket — 3 328 000 koronát — szinte teljes egészében mintegy 100 000 korona kivételével fejlesztési célokra használták fel.95 A programbeszéd a következő időszak vonatkozásában az állam növekvő részvételét sürgette a városi terhek átvállalásában. Új városi jövedelem- források feltárását, amelyek a városi lakosság adóterheinek növelését eredményezték volna, nem tartotta célszerűnek. A program a költségelőirányzat szerkezetéhez igazodva, elsősorban a takarékosság elvének érvényesítését, új szervezési szabályzat létrehozását, új városház építésének közelgő szükségességét hangsúlyozta. A csiszolt, jó stílusú beszéd azonban a jövőre nézve szóló elképzeléseit alig vázolta. Úgy tűnik, hogy az államsegélytől várta, hogy a város jelentősebb bevételhez jusson, s ezért nem tartotta szükségesnek, hogy szabályrendeletek révén keressen a város új bevétek forrásokat. Az 1908-ban megindult államsegélytől és az új városi törvény megalkotásától várta a városok fellendülését: „Bizton hiszem tehát, hogy az államsegély csak rövid idő kérdése és a városokon segítve lesz, de addig stagnálni lesznek kénytelenek s a legszigorúbb takarékoskodással lesznek csak képesek hivatásuknak megfelelni. Egy új jövedelmi forrás, mely az állam kezdeményezésébőlfog kijelöltetni, egy új városi törvény, mely különösen az anyagi átalakulás érdekéből lesz szükséges, véleményem szerint már nincs messze.”96 Megjegyezzük, hogy a kérdés a Magyar Városok 94 Székesfehérvár és Vidéke XXXVI. évf. 1908. február 15. 1. p. 95 A fejlesztési célokra felvett hitel összege ennél jelentősen több volt, itt csak a nagyobb kiadások szerepelnek. 96 Havranek József polgármester programmbeszéde, melyet 1908. évi február hó 16-án a Magyar Király Szálloda termében polgármesterré történt újabb felléptetése alkalmával mondott. 25
