Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Horváth József: A dualizmuskori Győr időszaki sajtójának történetéből
A dualismuskori Győr időszaki sajtójának történetéből A Győri Hírlapról nagyon sok érdekességet lehetne még elmondani; itt és most csupán egyet szeretnék kiemelni: 1895. szeptember 29-étől hetente hat alkalommal jelent meg — azaz az első olyan időszaki kiadvány volt Győrött, melyet a szó mai értelmében napilapnak mondhatunk! Szólnom kell továbbá arról is: Szávay Gyula kiterjedt szerkesztői kapcsolatainak köszönhetően jeles külső munkatársai is voltak az újságnak. Nagy szerepe volt abban, hogy Gárdonyi Géza 1887 őszén — másfél éves fővárosi tartózkodás után — visszatért Győrbe; és neki köszönhető — több más mellett — az is, hogy a 19-20. század fordulóján a Győri Hírlap külső munkatársa volt Juhász Gyula és Ady Endre is! E tevékenységéről alig tudnak a mai győriek; pedig már az 1940-es években értékelte azt a hely- történeti kutatás.59 Pernesz Gyula dolgozatából60 tudjuk, hogy 1899 és 1902 között Ady Endre rendszeresen küldte közlésre új verseit Szávay Gyulának, aki azokat rendre közölte is, többnyire néhány nappal azok első (debreceni) megjelenése után. Harmincnál több írása jelent meg itt, többnyire teljes névvel aláírva. Első verse 1899. január elsején, első novellája 1899. március 3-án jelent meg a Győri Hírlapban.61 A Győrött megjelent Ady-publikációk — és Szávay Gyula irodalomszervező tevékenysége — értékeléséhez érdemes Pernesz Gyula összegző véleményét idéznünk: „Ady fiatalkori írásai általában A Győri Hírlap tárczája című rovatban jelentek meg, amelynek ezekben az években olyan szerzői voltak, mint Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Tömörkény, Krúdy, meg Anatole France, Tolsztoj, Maupassant, és természetesen a ’régi’ győriek: Szávay Gyula, a főszerkesztő és Erdős Renée. A győrieken kívül azonban olyan folyamatosan, állandósult jelleggel, mint Ady Endre, senki sem szerepelt. S ez a tény is igazolja a ’munkatársi’ viszonyt.”62 Szávay Gyula 1902-ben távozott a Győri Hírlap éléről (és a városból is); utódai közül Rumy Sándor nevét emelhetjük ki, aki mintegy három évdzedig dolgozott az ekkor is jelentős és az olvasók körében népszerű, polgári értékeket képviselő lap élén.63 A 19. század utolsó évtizedében az eddig említettek mellett három újabb újság is létezett Győrött: közülük kettő rövidebb életűnek bizonyult, eg}' viszont meghatározó jelentőségű lap lett a 20. század első felének győri sajtótörténetében. 1889 szeptemberének végén — egy héttel a Hazánk és a Győri Hírlap fúziója után — került utcára a Győri Független Újság mutatványszáma, melyet október 3-tól követtek a többiek, hetente kétszeri megjelenéssel. Az alapításakor Mailänder Izidor kiadásában s’ Vö.: JENE1 Ferenc: Hdy Endre és fuhász Gyula versei a Győri Hírlapban. In: Győri Szemle, 1941. 209-210. o. 60 PERNESZ Gyula: /idy Endre, a győri újságíró. In: Kisalföld, 1977. április 3., 8. o.; újraközölve: PERNESZ Gyula: }yA kultúra és Győr szerelmese... ” Győr, Győr Városi Könyvtár, 2002. 129-131. o. 61 A Győri Hírlapban megjelent Ady-publikációk részletes felsorolását ld.: PERNESZ Gyula: lfA kultúra és Győr szerelmese... ”, 131. o. 62 Uo. 63 Rumy Sándor 1889-1991-ben két esztendeig már felelős szerkesztője volt a lapnak; Szávay távozása után 1903-tól 1928-ig jegyzi e minőségében folyamatosan a lapot. (Vö.: GYMSM sajtóbibliográfiája, 246. o.) 161
