Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Horváth József: A dualizmuskori Győr időszaki sajtójának történetéből
Horváth József megjelenő, Rónai Etel által szerkesztett, Fischer István nyomdájában készülő újság 1893 végéig jutott el e címen olvasóihoz; 1894. január elsejétől Győri Ellenőr címen, „A közérdek hű és részrehajladan tolmácsa” alcímmel élt tovább — de már csak szűk négy hónapig, heti megjelenéssel.64 Érdekességként megemlítem, hogy 1897-ből is fennmaradt néhány lapszám Győri Függeden Újság címmel; ezeken „2. évfolyam” jelzés olvasható. Mivel szerkesztője és kiadója egyezik az azonos címen 1889-ben indult újságéval,65 arra következtethetünk, hogy 1896-ban indult újra — eredeti címén — a lap, melynek első évfolyamából eddig egyeden szám sem került kezünkbe; de második évfolyamából is mindössze hat szám létezéséről tudunk: ezek közül a legutolsó a 12. szám, mely március 21-én jelent meg.66 A másik rövid életű újság a Győri Napló címet viselte. „A helyi érdekek függeden szóvivője” alcímmel megjelenő lap 1895. március 31-én indult útjára és ugyanezen év szeptember 26. napján valószínűleg be is fejezte rövid életét — annak ellenére, hogy ezen utolsóként ismert száma még előfizetési felhívást is tartalmaz!67 Érdekessége, hogy ezen időszak nagyobb részében hetenként négyszer jelent meg, ami akkortájt Győrött még szokatlanul gyakorinak számított. Nem érdektelen talán megjegyeznem: felelős szerkesztője és kiadó laptulajdonosa az a Rumy Sándor volt, aki ezt megelőzően már két évig szerkesztette a Győri Hírlapot, melynek azután Szávay Gyula távozása után, 1902-ben ismét szerkesztője lett, egy bő negyedszázadra.68 A 19. század végén induló győri újságok közül egyértelműen a Dunántúli Hírlap lett a legsikeresebb. Két mutatványszáma 1893 Karácsonyán, ill. Szilveszterén került az olvasókhoz; a rendszeres megjelenést a következő év elejétől kezdte. A század végéig hetenként kétszer jelent meg; 1901 őszétől már hetente három számát olvashatták az érdeklődők; 1914 tavaszától pedig már naponta jelent meg — valószínűleg a fokozódó olvasói érdeklődésnek is köszönhetően. Első felelős szerkesztője a már több lap kapcsán említett Rumy Sándor volt; később viszonylag sűrűn cserélődtek szerkesztői: az első világháború kitöréséig éppen tízen töltötték be e tisztséget69 — annak ellenére, hogy egyikük, Bihar Jenő évtizednél hosszabb ideig szerkesztette az újságot!70 A további szerkesztők felsorolására itt nem vállalkozva csupán kettő nevet emelnék ki: 1902-1904-ben a jeles tudós és keresztényszocialista politikus, Giesswein Sándor rk. plébános volt felelős-, majd főszerkesztő;71 míg 1913 januárjától egy éven át egy másik 64 GYMSM sajtóbibliográfiája, 329. tétel (241. o.). 65 Azaz felelős szerkesztője Rónai Etel, kiadó és laptulajdonos Mailänder Izidor; vö.: GYMSM sajtóbibliográfiája, 330. tétel (241-242. o.). 66 Az eddig fellelt hat lapszám mindegyike az Országos Széchényi Könyvtár állományában található. 67 A megszűnés időpontjának forrása az Országos Széchényi Könyvtár állománya. 68 A „Győri Napló” bibliográfiai adatait ld.: GYMSM sajtóbibliográfiája, 365. tétel (267-268. o.). 69 A „Dunántúli Hírlap” bibliográfiai adatait ld.: GYMSM sajtóbibliográfiája, 141. tétel (132-134. o.). 70 Bihar Jenő 1902. november 16-tól 1913 januárjáig volt a „Dunántúli Hírlap” felelős szerkesztője (vö.: GYMSM sajtóbibliográfiája, 133. o.); életéről és tevékenységéről röviden ld.: LjONYAI] Sjandor]: Bihar Jenő (Igló, 1882. október 27. - ?). In: Győri Életrajzi Lexikon. Győr, 1999. 43. o. 71 Giesswein Sándor életéről és működéséről röviden ld.: G[RABICS] Fjrigyes]: Giessmin Sándor, dr. (Tata, 1856. február 4. — Budapest, 1925. november 15.). In: Győri Életrajzi Lexikon. Győr, 1999. 112. o. 162
