Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Horváth József: A dualizmuskori Győr időszaki sajtójának történetéből
Horváth Józs ef néven56 Szávay Gyula, aki a következő év elejétől már saját nevén szerkesztett újság alcímébe a fentebb leírtak mellé már a „szépirodalmi” jelzőt is beilleszti — nyilván jelezni szándékozván ezzel a lap profiljának némi megváltozását is. Szávay Gyula kétségtelenül a dualizmuskori győri sajtó egyik legérdekesebb alakja volt. Az 1861-ben Zentán született Szávay középiskolás diákként került Győrbe; majd az érettségi után a Győri Királyi Jogakadémián tanult 1881 és 1885 között. Már eközben is újságíróskodott: 1882-ben megindította Garabonciás című élclapját, mely címét később Garabondás Diák-ra változtatva 1888-ig jelent meg. A fentebb említett Győri Híradó szerkesztésével 1885 őszén kapcsolódott be a helyi polidkai sajtóba; az igazi nagy vállalkozása azonban a következő év őszén elindított Győri Hírlap lett.57 A Gyón Hírlap első számának megjelenésekor, 1886. szeptember 26-án aligha sejtette a győri olvasó, hogy e lapszámmal a győri sajtó történetének egyik leghosszabb életű újságja indul útjára; az viszont tudatosulhatott benne, hogy történelmi jelentőségű annak megjelenése: először fordult elő Győrött, hogy négy újság próbált egymás mellett megélni! És — amint az utólag kiderült — meg is tudott élni, hiszen 1888 végéig párhuzamosan élt egymás mellett a Győri Közlöny, a Hazánk, a Győri Híradó és a Győri Hírlap! Az induláskor az egyszerű „Társadalmi lap” alcímet viselő, Szávay Gyula által szerkesztett új lap a heti kétszeri megjelenést tűzte ki célul; megjelentetésében a legfontosabb szerepet a következő másfél évtizedben maga Szávay vállalta, aki 1902 őszéig állt különböző „minőségekben” — felelős szerkesztő, főszerkesztő, lapvezér — a vállalkozás élén.58 Közben sok minden történt a lap körül. Többször változott alcíme; az 1890-es évek első felében pl. „A nemzeti törekvések, az irodalmi, közgazdasági és társadalmi érdekek független helyi lapja” alcím olvasható fejlécén. Ennél is fontosabb, hogy Szávay Gyula tudatosan törekedett a konkurencia „beolvasztására”: 1889 szeptemberében a Hazánk olvad be a Győri Hírlapba, majd 1896 szeptemberében ezt teszi a Győri Közlöny is; így — mivel a Győri Híradó 1888 végén megszűnt — az 1885 őszén egymás mellett élt négy újságból egy bő évdzed múlva már csak egyeden marad: a Győri Hírlap! (Ez nem jelenti viszont azt, hogy vetélytárs nélkül marad, mivel — amint arról még szeretnék szólni — közben indulnak újabb vállalkozások is.) Érdekességként megemlíteném, hogy az említett - korábbi alapítású — lapok beolvadásakor Szávay Gyula átvette azok évfolyamjelölését is: emiatt a Győri Hírlap 1889 őszén, a Hazánk beolvadásakor a 4. évfolyamból egyből a 10. évfolyamába, míg a Győri Közlöny beolvadásakor az akkor 17. évfolyamánál tartó lap azonnal a 40. évfolyamába lépett! (Ennek köszönhető, hogy az 1886-ban indult, 1939-ben megszűnt Győri Hírlap utolsó évben megjelent számain a „83. évfolyam” jelzés olvasható!) 54 Vö.: GULYÁS Pál: Magyar írói álnév lexikon. Budapest, 1956. 56. o.; SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. 13. köt. Budapest, 1914. 474-475. hasáb. 57 Szávay Gyula életéről és győri működéséről részletesebben Grábics Frigyes fentebb már említett két tanulmányában olvashatunk. 58 A „Győri Hírlap” fontosabb bibliográfiai adatait Id.: GYMSM sajtóbibliográfiája, 338. tétel (246-249. o.). 160
