Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
Az 1872-es győri választások előtt a baloldalon felvetették, hogy „Kautz Gyula képes-e megfelelni képviselői állásának?” Úgy látták ugyanis Győrött, hogy Kautz olyan sok foglalkozást és feladatot elvállalt, hogy „sem ideje, sem érkezése nincsen országgyűlési teendőit ellátni. ” Mersich József ügyvéd, Kautz Gyula feltétlen híve, a Közlöny szerkesztője, lapjában helyet adott egy olyan olvasói levélnek, amit Kautz „régi jó ismerőse és barátja írt (”Sj monogrammal. A levélíró érzékletesen leírja Kautz egy napi fővárosi elfoglaltságait. A levélíró szubjektivizmusa és pontatlanságai természetesen nem zárhatók ki, ám a levél jól érzékelteti Kautz napi elfoglaltságainak nagy mennyiségét és ebből adódóan a hajszolt életét. A levelet némileg rövidítve, tartalmi és stiláris pontadanságaival együtt közöljük: „Kautz Gyula (mindenekelőtt kiemelkedő) rendkívül ideges (nervosus) ember, kora ifjúságátólfogva szakadatlanul íróasztalánál, űzött éjjelezfs és virrasztás által egészségét gyengítvén, egy idő óta orvosi tanácsra nehezebb szellemi munkát csak nappali órákban végezhet. E nappali órákat azonban oly képen osztja meg sokféle teendői között, hogy nincs ember az országban, ki jobban lenne elfoglalva és hajszolva, mint ő. Reggel öt órakor felébredve elolvassa a szakmába vágó új munkákat, félhétkor felkelve egyetemi előadásaira megy; az egyetemen 8-tói 10-ig tartózkodván, legnagyobb pontossággal eleget tesz tanári kötelességeinek; 10-től 11-ig kocsin elmegy az iparbankba, melynek elnöke, megteszi a napi szükséges intézkedéseket, s onnan az országgyűlésre (vagy ha ilyen nincsen a vasút igazgatóságba) megyen. Országgyűlésen rendszerint ott van az ülés végéig figyelemmel kíséri a tárgyalásokat, vagy mint pénzügyi előadó referál. Ez utóbbit végzi el, r szorgalmának szóló tanúbizonysága egyebek között aZ hogy két országgyűlésen (1865-től 1872-ig) több százra menő névszerinti szavazások közül csak háromnál nem volt jelen; továbbá hogy a nevezett hét év alatt mint bizottsági előadó 72 nagyobb jelentést dolgozott ki és adott elő az országgyűlésen, melyek közül négyet (67-ki törvények alkotása és az 1869-ki adresse-vita alkalmával) a legkitűnőbb parlamenti beszédek közé (kell) sorolhatni. Ülés után (tehát 2 órakor) Kautz hazamegy és ebédel; a mi azonban (családja nem kis kellemetlenségére) 10-12 percnél nem tarthat tovább, mert 2 V2 órakor már jönek a hivatalkeresők, a panaszosok, a protectiót kérők, s pedig széles ismeretségei és összeköttetései folytán az ország minden vidékéről és tájáról. Eélnégy kor leveleit bontja fel és íja meg 4-kor pedig rendesen ismét egyetemi előadásra, 5-kor országgyűlési bizottsági ülésbe vagy osztály tanácskozásba vagy az, Akadémiába megy, hétkor, nyolczkor egy bankülésben találjuk, 9-kor megy haza a Deákclubból, a hírlapokat nézi át, s fél tízkor leül a vacsorájához meb ismét csak 10 percig tart, s theán kívül a lehető legegyszerűbb szokott lenni. Tíz °ra fiM íróasztalához ülve, éjfélig dolgozik, és ez, azpn (rövid, de termékeny) idő Kautz Zaklatott életében, a hol e rendkívüli szorgalmú és lélek ruganyossággal bíró ember nehéz szellemi műveit készíti, országgyűlési beszédeit pontogga, irodalmi munkáit fogalmazza, egyetemi előadásainak, anyagát rendez}> bébe hóbajoumalistikai értekezéseit íja! Oly napokon, mikor egyetemi előadások nincsenek, az üresen maradó időt gyermekeivel való oktató társalgásra, a tudományos irodalom újabb termékeinek átolvasására, vagy arra szánja, hogy a Tiszai __„A ma^ar közgazdaságtudományt bekapcsolta a% európai es^memo^alomba”__ 1 43
