Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
Tóth László vasútnak reája bigott s milliókra menő értékeket magában foglaló főpénztára átvizsgálását eszközli110 vagy bankbizottsági ülésekben vészén részt.- Titkán igen ritkán, történik, hogy marad neki ideje társaságba vagy szabadba, vagy mulató helyre menni,- e szó „ sétálás” pedig Kautz életének szótárában egészen ismeretlen, s soha elő nem forduló fogalom; s még akkor is, hogyha (felette ritkánj szülői látogatásra Győrré jön, vagy egészségi tekintetből utazni megy, egész szabad ideje könyvekkel és tudományos dolgozatokkal való bíbelődésben, tervek készítésében, külföldi tudósokkal való levelezésben stb. telik el! S ha mindezekkel szemben az} kérdi valaki tőlem: miként híja meg Kautz mindez}? — megfelelően végzj-e munkáit és teendőit!? — akkor az} felelem: igenis megbírja, de megbírja, sőt megfelelően végzi is azért, mert Isten azpn szép és ritka adományával van megáldva, hogy rendkívül gyors felfogású r felette könnyen dolgozik. így bátran állíthatom, hogy Kautz az}, a mit sok más (szintén tehetséges ember) egy egész naP a^att végez - egy két óra alatt tudja végezni- Szolgáljon e tekintetben a sok közülpéldául az hogy egyetemi előadásra néhány pénznél tovább sohase készül, s pedig előadásai (kösjsmeretű dolog) kiválóan alaposak, érdekesek, s mióta tanár (1850 óta) tudtomra még soha sem volt vele a tanszéken egy betű írás sem, mert mindég szabadon bessfl;- hivatkozpatom továbbá arra, hogy legnagyobb országgyűlés beszédeit (p.o.) az}, a melyet a státuszadósság tárgyában mondott, melylyel Tiszát és Ghyczyt fényesen megczjfolta s mely közel másfél óráig tartott ( egy nap alatt készítette, ismeretes dolog Kautzjelől tudósok az hogy szakaiba vágó valamennyi jobbféle (német, angol, franczja, olasz és holland könyvet) tehát legalább 10-15 ezer kötetnyit tüzetesen ismer, s mindegyikének megjelenése helyét, évszámát, kiadóját rögtön megmondja stb. A mi végre Kautz működését mint győri képviselőét illeti, ez} úgy vélem bátran elhallgatom, mert sokkal ismeretesbek és nyilvánvalóbbak Győr érdekébeni fáradozásai, a miért röviden csak annak megérintésére szorítkozom, hogy jó lélekkel állíthatnám, miszerint Kautzpál buzgóbb, lelkiismeretesb, önzetlenebb és elismertebb névvel bíró követe Győrnek soha sem volt, -s nem is leszen sohase!” Eddig az olvasói levél! Korábban érintettük, hogy bokros teendőinek lelkiismeretes ellátása után fáradékonyságra panaszkodott, mely először a 60-as évek végén mutatkozott. A levélíró szerint nervozus-nervozitás betegség tünetei mutatkoztak nála, melynek tünetei idegesség, ingerlékenység, a kóros ideges állapot viszonylag tartós jelenléte. Győri szereplésein ezeket a tüneteket igazából nem tapasztalták, a felfokozott idegállapot nagy részben az országgyűlés és az akadémia rendezvényein fordultak elő. Orvosai valószínűleg a nagy munkatempó csökkentését, minél több pihenést, kikapcsolódást írtak elő számára. A levélben terápiaként már szerepelnek „gyógyjellegű” utazások, mindenekelőtt a győri szülői házban tett látogatások, ahol a meghitt légkörben pihenhetett igen rövid időre (max. egy este és egy éjszaka). Ha Bécsbe ment minden alkalommal megszakította utazását, leszállt a vonatról és meglátogatta szüleit egy éjszakára. Választási rendezvények (beszámoló és programbeszédek) és a választókkal való „barátságos értekezletek" alkalmával szintén a szülői ház adott otthont neki, ám az esemény befejezése után még 110 Földes, 1911. 331. A Tiszai vasúthoz még Lónyay Menyhért pénzügyminiszter nevezte ki kormánybiztosnak 1867- ben. 144
