Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
Tóth László Gambettával, meg a hallhatatlan emlékű szószólójával az „irlandi repeal” O Conellel„állítja párvonalba"Jm Kautz 1886-ban lett a főrendi háznak a tagja. Halálakor az elnöklő Dessewffy Aurél így emlékezett meg róla: „Kautz Gyula élethossziglan kinevezettfőrendiházi tag; kit hosszú munkás élete után e hó 27-én ragadott ki sorainkból a halál. Az ő mindvégig lankadatlan tevékenysége, a közügyek iránt majd nem az utolsó lehelletéig élénken tanúsított buzgósága is főként a közgazdasági élet nagy kérdéseit ölelte fel. A politikai küzdőtéren ép úgy, mint a tudomány és az irodalom világában, a törvényhozás két házában és egyetemi tanszékén, szóval és tollal azokat a nagy érdekeket szolgálta, melyek Magyarország közgazdasági felvirágzásáhozjűzpdnek, s melyekben nemzeti boldogulásunknak legbiztosabb alapját látta. Nagy tudása és politikai készültsége alkotmányos életünk kezdete óta előkelő helyet biztosítottak neki a közélet minden terén.; már az 1865-iki korszakalkotó országgyűlésen mint a pénzügyi kiegyezés egyik előadója működött a képviselőházban, s midőn megszűnt annak tagja lenni, az osztrák-magyar banknak előbb alkormányzói, később kormányzói állásában érvényesítette kiváló nemzetgazdasági képességeit, melyeket tudományos téren is szinte páratlanul termékeny munkássággal gyümölcsöztetett. E háznak újjászervezése óta volt köztiszteletben álló buzgó tagja s még a közelmúlt napokban is élénk érdeklődéssel vett részt tanácskozásainkban. Elalála egyforma vesztesége a magyar közéletnek és tudománynak, melyek legérdemesebb munkásaik egyikét gyászolják benne. ”109 Kautz Gyula egyetemi elfoglaltságai (előadások, szemináriumok, dékáni, rektori adminisztráció stb.) mellett nagy hangsúlyt helyezett a kutatásra: éjszakákba nyúlóan eredetiben olvasta külföldi tudósok műveit. így alig negyven évesen hatalmas műveltséget szerzett, kialakult benne egyfajta jogi és történeti alapokra épített, meghatározó erejű és nagyságú közgazdasági érdeklődés és tudássyint. Megnőtt ambícióval és nagy önbizalommal, teoretikus hajlammal szemlélte a világot. A nemzed kérdéseket mindig összehasonlította a földrésznyi régió tapasztalataival, annak is a fejlett polgári országaival. Ám nemcsak elméleti téren igazodott el, a társadalmi praxis világának működésében is otthonos volt. Nem véleden, hogy többször is felszólalt a parlamentben a hatalmasra duzzadt deficit ügyében, figyelmeztetőleg szólt az államadósság növekedésének veszélyeire és szenvedélyesen magyarázta az adósság mérséklésének különböző közgazdasági megoldásait. Ilyenkor elcsendesült az országgyűlés ülésterme, a jobb és baloldali képviselőtársai lélegzet visszafogottan és mozdulatlanul figyelték Kautz közgazdasági érvelését és világos magyarázatait. Még a gunyoros bekiabálások és véleménynyilvánítások is csökkentek, sőt elmaradtak, a parlamenti csendben fokozódott, egyre nőtt Kautz szakmaimorális tekintélye a politikai osztály körében. Országgyűlési szerepléseit szenvedélyesen, felfokozott idegállapotban végezte, s közben romlott az egészségi állapota. Az egyetemi oktatáson kívül ugyanis még vasúti és banki elfoglaltságokkal is rendelkezett, s ezekhez hozzá kell még számítani az ország- gyűlési képviselőség sokrétű feladatait. Kautz ilyenkor gyakran enerváltságra és fáradékonyságra panaszkodott. '<»8 U.o.l46. '°9 Főrendiház XLIV. ülése. 1909. március 29-én. 1906-1911. 138-139. 142
