Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)

Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése

Szé kesfe hérvár du a l i zmuskori fejlődése

A gazdasági változások a városi népesség foglalkozásit is átalakították. Székesfehérvár foglalkozási szerkezetében igen erőteljesen jelent meg a mezőgazdasági népesség, amely 1900-ban a népesség 25,3%-át tette ki. A viszonyítási alapul vett városokban csupán az össznépesség töredékét jelentette, (Pécs — 7,6%, Győr — 6,3%) és a jelentős mezőgazdasági hányadossal rendelkező Sopronban is csupán 15,1% tartozott e kategóriába. Kétségtelen azonban, hogy az ipari népesség esetében nem volt ilyen jelentős az eltérés, Székesfehérváron az össznépesség 28,9%-a, Pécsen 30,8%-a, míg Győrben 37,2%-a élt az iparból. Megjegyezzük, hogy Pécsen a bányászat 8,7%-ot foglalkoztatott. Székesfehérváron az ipari népesség többsége azonban 10 fő alatti „üzemekben”, műhelyekben és a kisiparban volt érintett. A foglalkozási szerkezetben számottevő eltérés a napszámosok esetében figyelhető meg, ami Székesfehérvár esetében a mező- gazdasági jelleggel magyarázható.43

Székesfehérváron a mezőgazdasági népesség többsége kisbirtokos volt, az önálló birtokosok és bérlők száma 946 fő, amelyből 616 fő kisbirtokos, vagy bérlő; 306 fő kisbirtokos, vagy napszámos volt. A mezőgazdasági munkások száma 1421 fő, míg a mezőgazdasági cselédek száma 158 fő volt.44 A Dunántúl említett városaihoz hasonlóan Székesfehérváron is a legnagyobb birtokos a város volt. Tulajdonjoga 6025 kataszt- rális holdra terjedt ki. A birtok több mint fele azonban szántóföld volt (3373 katasztrá- lis hold), amelyet jelentős legelő (2119 katasztrális hold) egészített ki. A bérbe adott városi földbirtok területe 4557 katasztrális hold volt, amelyet kisbérlőknek adtak ki használatra.45

Székesfehérvár gazdasági szerkezetének sajátosságához tartozott az, hogy a többi dunántúli törvényhatósági jogú városhoz képest - Sopron kivételével — lényegesen nagyobb földbirtokkal rendelkezett. A 20. század fordulóján 6025 katasztrális hold földterülettel rendelkezett a város, amelyből 4557 katasztrális holdat kisbérietek formájában hasznosított, s ezzel több mint 155 000 korona bevételhez jutott.46 A korszakban

43 A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. (Szerk.: Thirring Gusztáv). Bp., 1912. 132-133. p.

44 A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. (Szerk.: Thirring Gusztáv). Bp., 1912. 134-135. p.

Az 1895. évi VIII. törvénycikk alapján végrehajtott mezőgazdasági statisztikai összeírás alapján Székesfehérváron a gazdaságok összes száma 2347 volt, amelyből 1 kát. hold alatti szántóföld nélküli 462, 1 kát. hold alatti szántóföld 263, 1-5 kát. hold közötti 774, 5-10 kát. hold közötti 378, 10-20 kát. hold közötti 293, 20-50 kát. hold közötti 153, 50-100 kát. hold közötti 16 gazdaság volt. A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. III. rész. A gazdaságok megoszlása jelleg és nagyság szerint. Magtar Statisztikai Közlemények. Új folyam. XXIV. köt. Bp., 1900. 19. p. Művelési ág szerint: 13 657 kát. hold szántó, 342 kát. hold kert, 2290 kát. hold rét, 547 kát. hold szőlő, 2499 kát. hold legelő, 38 kát. hold erdő, 120 kát. hold nádas 1346 kát. hold nem termő, összesen 20 839 kát. hold. A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. I. köt. A magyar mezőgazdasági statisztika fejlődése s az 1895. évi Vili. törvénycikk alapján végrehajtott összeírás főbb eredményei községenként. Bp., 1897. 150. p. Nagyobb gazdálkodók: id. Almássy I ercnc, Almássy János, Antal József földbirtokosok, Draskóczy Sándor szappanos, Embecht jános mészáros, id. Fekete János földbirtokos, Havranek János mészáros. A Magyar Szent Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. II. köt. Gazdacímtár. Bp., 1897. 80-81. p.

45 A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. (Szerk.: Thirring Gusztáv). Bp., 1912. 658. p.

1883-ban 6761 katasztrális hold birtoka volt a városnak, amelyből 3362 katasztrális hold szántó, 2209 katasztrális hold legelő, 38 katasztrális hold erdő volt. I lavranek József: Székesfehérvár szab. kir. város polgár- mesterének jelentése 1883-ik évről. Székesfehérvár, 1884. 40. p.

46 A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. (Szerk.: Thirring Gusztáv). Bp., 1912. 658. p.

15