Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
Tóth László Kautz még azért is tekintette szellemi elődjének Széchenyi Istvánt, mivel a Magyar Tudományos Akadémia vezetőségében ugyanazt a pozíciót töltötték be mind a ketten, nevezetesen az akadémia alelnökei voltak. Kautzra a releváció erejével hatott Széchenyi nagy erkölcsi „páthosa”, valósággal sugárzott belőle az „emberi mértéket jóformán meghaladó igazság és a bölcsesség” tudata. Kaut£ személyisége olyan belső morális fogadó kézséggel rendelkezett, hogy ez a mentalitás és szemlélet tiszta lelkü- letre, ,jellemes, mélyen erkölcsös és vallásos emberi tulajdonságokra” épült.102 Kautzra döntő hatást gyakoroltak Széchenyi munkái, imponáltak neki nagy nemzetépítő tettei, reformjai és főként nemzetgazdasági elvei és gyakorlati lépései. Széchenyinek ugyanis élettörekvése volt a gazdaság tudományának dicsőítése: „valóságos cultusszj emelte e tudomány iránti nagy tiszteletét” és a nemzet haladását, főként a gazdasági fejlődésre alapította. A „legnagyobb magyar” iránü tisztelete és rajongása „átragadt” kortársaira is. Széchenyi eszméit és gondolatvilágát követték az államtudományok, a politika és a közgazdaság terén dolgozó kortársak is, többek között Deák Ferenc, Lónyay Menyhért, Eötvös József, Kemény Zsigmond, Trefort Ágoston, Szplay László, Desseuffy Emil és Csengery Antal. Tekintve, hogy a kiegyezés után a sajtóban „rendkívül magas hullámokat vert” a negyvenes évek két nagy politikai alakja, „gróf Széchenyi és Kossuth államférfiúi jellemének, fölfogásának és működésének tüzetesebb párhuzamos szemügyre vétele és méltatása. ” Ezért célszerűnek látszik ennek a párhuzamnak az elvégzése. A Széchenyi elveit valló fentebb felsorolt államférfiak nemcsak „a józan és igazságos középút” teóriáját vették át Széchenyitől, hanem hangsúlyt adtak az „erőszakos politikai rázkódtatásoktól való idegenkedésnek, r a forradalomnak még csak a gondolatától is irtóztak.”™ Kautz interpretálásában Széchenyi eszmerendszere és polidkája a „nemzeti irányvonalat” képviselte, s „a liberalizmus nála nem elvont érték, hanem a nemzeti eszme szolgálatába helyezendő szellemi tényező” volt.104 Széchenyi „politikai crédója a conservativ alkotmányos monarchia, melyben a kiinduló pont a nemzet gazdasági megerősítése és a vagyonosodás megteremtése, a társadalomban az óvatos, átgondolt haladás”, „az ellentétek kiegyenlítődése”, s a kedvezőbb anyagi viszonyok kialakítása után megvalósíthatóak a „szabadsági elvek és intézmények. ” Széchenyi politikai-közéleti tevékenységét az „alkotó reformátoré cselekvőkézség látnoki erő és tehetség a mélyenjáró, gyakorlatias, inventiosus, magvas eszmegazdagság” jellemzi.105 Kautz Kossuth értékelésében is mélységesen tárgyilagos és igazságos: Kossuth nemzeti gondolkodásában a hazához való hűség és ragaszkodás mellett „bizonyos cosmopolitikus vonást” mutat. A cselekvést és a haladást tartotta helyesebbnek, vagyis Széchenyivel ellentétben azon a nézeten volt, hogy „az anyagi erősödés és vagyonosodás a már megvalósított szabadság szüleménye és szükséges következménye. ” Széchenyi fölfogásában a közdolgok kezelésében a célszerűség, a gyakorlatias hasznosság, a kivitelhetőség dominált, addig Kossuthra inkább az elviesség, az élet nehézségeit számba nem vevő magatartás jellemző. Széchenyi minden törekvése az ellentétes érdekek békés kiegyenlítése és „az újítási szándék keresztül vitele". Széchenyi már kezdetben (fölléptekor) legalább nagy U.o. 103 Kautz, 1905. 145. U.o. 139. 105 U.o. 141., 144. 140