Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
tyA magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta a% európai es^memo^alomba ” A „haza bölcsének" karakterológiai jellemzését már részint megtettük, amikor Kautz Gyula az 1860-as évtized közepén a Deák-klubban csatlakozott a Deák Ferencet követő, párttá szerveződő közösséghez. Itt alakult ki róla, hogy „ bőtudású” (Eötvös József kifejezése) művelt ember, különösen nemzetgazdászati kérdések vizsgálatában. Utóbb Deák Ferenc gazdasági tanácsadója, egyben a Deák-párt gazdaságpolitikai szakértője lett. Egyik győri programadó választási beszédében kijelentette, hogy Deák Ferenc „hazánk legnagyobb státuszférjia” és az ő szellemi-politikai nyomdokain kíván haladni politikusi élete során. Kautz teljes mértékig egyetértett Deák szociálpolitikai elvével, azzal nevezetesen, hogy az országban a „közelszegényedés lassúbb, dísztelen, aljas németi halál és nemzeti sorvadást idéz elő” A politikusok feladata — mondja Deák Ferenc — „ettől megóvni hazánkat a legnemesebb kötelességünk!”98 99 Kautz mindvégig hűséges maradt Deák politikai elveihez, még akkor is, amikor Deák Ferenc már nem élt. Kautz fölöttébb jellemes ember lévén (állítják barátai), az 1875-ös pártfúzió idején megalakult a Deák elveit valló szabadelvű párt, melynek tagja és politikájának hirdetője maradt. A fentebb idézett cédulán szerepelt még Széchenyi István és Kossuth Lajos neve is. Az ő karakterük, politikusi tehetségük, államférfiúi bölcsességük, emberi tulajdonságaik leírását Kautz összehasonlító történeti módszerrel tárta fel. Ezt dokumentálta az 1905-ben készített „Széchenyi és Kossuth ” című kitűnő értekezése," mely kiegészítése a Széchenyi „Kelet Népe” (1841) című Kautz által készített publicisztikai méltatásnak. Széchenyit és Kossuthot úgy hasonlította össze, hogy párhuzamosan méltatta működésüket. Kautznak nem volt ugyanis szándékában, hogy az összehasonlításban kihangsúlyozza a személyiségek különbözőségeiből származó ellentmondásokat, mert így a két nagy személyiség ábrázolása könnyen átcsaphat az egymással konfrontáló nézetet szembeállító pozícióba. Re'z Mihály történész találóan írta: „Hágánknak e két nagy emberét nem helyes egymással szembeállítani, őket úgy tekinteni, mintha az egyiknek a dicsősége kizárná a másikét, az egyik csak a másik rovására lehetne kiválónak nevezhető. ”100 Már több helyütt is érintettük, hogy Kautz tudósként és politikusként Széchenyi munkásságát tekintette „mintaképének értette „Széchenyi nagy reformátort irányát”, érezte „mély állambölcsészeti hatását, melynek mélységei és magaslatai minden szemlélőre föltétlenül nagy hatással vannak. " Vallotta „Széchenyi látnoki képességét, melyet Kemény Zsigmonddal együtt felső sugallatnak, mély sejtelemnek és a felizgatott idegrendszer clairvoyance-ának tulajdonított, részint egy uralkodó, kifejlett szigorúan következetes ész analysisének tartja, mely lélektani és politikai ponton haladva mindig előbbre, a távoli eszményeket az alapokkal összekötni és a tévedések természetéből a nemesis alakját megismerni inkább volt alkalmas, mint a többi kortársak bölcsessége".101 98 Gy.K. 1884.július 6. 99 Budapesti Szemle,1905. CXXIX. kötet 138-146. 100 Kautz, 1905. 143. Földes, 1911. 371. 139
