Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
Tóth László Kautz 1880 áprilisában a pénzügyi bizottságban szóvá tette, hogy a „kormány úgy karolja fel Rába szabályozásának ügyét, mint a Tisza vidékét”. A jelen lévő közlekedési miniszter ígérte, hogy a következő törvényi előterjesztésbe be fog kerülni a Rába folyó vidékének árvízi mentesítése. Többek között ennek lett az eredménye a „Rábatorok” szabályozása és a folyó Győr vár alatti árvizeket mérséklő műszaki megoldása (árapasztó csatorna és a Radó-sziget kiképzése). Zárásképpen teljes mértékig valós egy győri szavazó polgár megállapítása, hogy a városi közgyűlésnek, vagy a polgármesternek a kormánynál valamely ügyben közbenjárásra volt szüksége „mindannyiszor Kautz szolgálatait vette igénybe és mindenkor a legbuzgóbb és legkézségesebb közbejárót talált benne. ” V. A munka és kötelesség megszállottja Már pályája indulásánál az 1850-60-as évtizedekben Kautz Gyula életvitelét teljes mértékig meghatározta az OKTATÁS+KUTATÁS+KÖZÉLETI MUNKA triászból származó teendők sokfélesége. E láthatóan összetett és bonyolult feladatsor teljesítéséhez, milyen adottságokkal és tulajdonságokkal rendelkezett Kautz Gyula? Külsőleg (ad speciem) „Kicsiny, igénytelen megjelenésű ember volt, erős akarat, szilárd elhatározásra képes. Tämasyt nyert ez az akarat ereje az élet puritán, gentlemanlike felfogásában, de enyhítette megnyilatkozását világnézete, amely igaz vallásossága mellett, vagy éppen ennél fogva, megértő, türelmes liberális volt. jól tudta, hogy az ország struktúrája mellett ez tompítja az ellentéteket és megmenti a társadalmat a zülléstől!”87 Belsőleg „mint ember szeretetre méltó ...egyszerű, puritán életmódjában, szükségletek minimumával, de nem cynikus, hanem inkább úri hajlammal és előkelő modorral!”88 Ilyen külső és belső tulajdonságokkal rendelkezett Kautz az említett komplex tevékenységi kör realizálására, ám hatalmas munkafeladatok maradéktalan teljesítéséhez ezek a szellemi, fizikai és pszichikai személyi adottságok nem látszanak elegendőnek. Kellett ezekhez még kemény, rigorózusan szigorú követelményekre épített életvitel: olyan állandó és folyamatos szellemi-kutatási életmódbeli állapot, amelyben teljesíteni tudja tanári elhivatottságának és nagyreményű kutatói-tudományos munkásságának önmaga által elképzelt magas színvonalát. Jeles és nemes ambíciók táplálták már ifjú korában, a családban kialakult, az apától örökölt kötelességtudatának, Kautz tartós és „kőkemény ” kötelességérzete, mely személyiségének sajátos morális vonása lett és végig kísérte egész alkotó életpályáját. Nála a kötelesség, mint etikai kategória hatalmas szorgalommal és alapossággal párosult. S ez ösztönözte, valósággal hajtotta és halálig éltet87 Popovics,1930.261. 8» Földes, 1911. 262. 134
