Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)

Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára

negatív közgazdasági következményeit. Ezért elfogadta, hogy valamennyi győri egyesület (ipartestület, gazdasági egylet, Lloyd stb.) a nem-szavazatot ajánlotta. Győr vármegye többi képviselője is elutasította a szerződést, mindannyian elfogadták Kautz érvelését.

10. Az 1875-ös költségvetési vitában Kautz „erélyesen felszólalt”, mivel a hat financiális igazgatóság és illeték kiszabási hivatal listájáról lemaradt Győr, „a jelentős forgalmi empórum”. Az ülésszak végén Széli Kálmán a szakminiszter megnyugtatta az ingerült Kautzot, hogy júniusi szavazásnál már a listán szerepelni fog Győr városa, ami aztán be is következett.

11. Az 1870-es években Kautz felismerte, hogy Győrött a legfontosabb közhangulati kérdés a vasútállomás helyének a kiválasztása, mivel itt kereskedelmi, civil-lakossági és beruházóvállalkozói érdekek ütköztek. Ezért Kautz 1874-ben Győrött találkozót szervezett az érintettek (közlekedési miniszter, vasúti főigazgatóság, osztrák beruházó vállalkozó, győri városi hatóság) részvételével. Kautz a vásárteret képviselte (lakossági érdek) a központi küldöttség tagjaival együtt. Az osztrák vállalkozónak közömbös volt a helyszín megválasztása. Úgy tűnt, hogy a kereskedelmi érdek fog csorbulni, ezért Kautz javasolta, hogy később folyóparti raktárakat és vasúti szárnyvonalakat kell kiépíteni. Kautznak kimagasló szerepe volt, hogy a győri találkozót megszervezte, ezzel a különböző érdekeket összhangba hozta, így a győri „vaspálya állomás” helyszíne körüli felzaklatott kedélyek nyugvó pontra jutottak. Ez volt Kautz legnagyobb érdeme, amit képviselőként elért Győr város érdekében. Egy év múlva az öttagú Lloyd-vezetőség Kautz vezetével megjelent Ghyczy Kálmán pénzügyminiszternél és ott megállapodtak a folyóparti raktárak és a vasúti szárnyvonalak létesítésének pénzügyi támogatásáról.

12. 1876. január 3-án megkezdődött a Győr-Sopron-Ebenfurti vasúti közlekedés. Kautz, mint a „nyugoti” vasútvonal képviselőházi előadója többször is jelezte a Győr-Grác és a Győr-Sopron „szárnyvonalak ” megépítésének szükségességét Kautz többször is tárgyalta Bécsben a banki beruházóval, ám csak az 1874-es győri egyeztető tárgyaláson véglegesük a győri GYSEV-pályaudvar (Kálvária) helyszíne (ld. 11. pont).

13. 1876-ban a Győri Ügyvédi Kamara királyi táblabíróságot kezdeményezett Győrött. Kautz felkarolta a másodfokú bíróság ügyét, többirányú, sikeres lépést tett és ezzel Győr javára eldőlt a nyugat-dunántúli városok (Szombathely, Sopron, Kőszeg) „versenye”. A táblabíróság új épületét 1891. május 5-én avatták fel. Ám a harcot Győr számára mégis Kautz vívta meg az 1870-es években tett lépéseivel. 14 15

14. 1878 októberében vetődött fel, hogy az osztrák-magyar bank 14 fiókot létesít az országban, hét nagyváros már szerepelt a listán, Győr azonban lemaradt róla. Kautz konstatálta a helyzetet, Bécsbe utazott és eredményesen tárgyalt a közös nagybank vezetőivel győri bankfiók létesítéséről. Még Tisza Kálmán miniszterelnököt is felkeres- te egy győri küldöttség (melyben Kautz Gyula is részt vett), hogy megszerezze a magyar kormány támogatását. Végül a kereskedelmi válság lezajlása után, 1879. januárién nyílott meg Győrött az osztrák-magyar bank helyi fiókja, mely váltókkal és bankhitelekkel foglalkozott.

15. Kautz nemcsak Győr érdekeiben tett hathatós lépéseket, hanem a város környéki, megyei kezdeményezéseket is felkarolta. Az egyik a Rábaszabályozó Társulat ügye.

__>yA magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta a% európai eszmemozgalomba”

1

33