Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
demonstratív, tömeges utcai ünnepléseket, győzelmi vacsorákat. S hogyan értékeli önmaga politikai működését? „Politikai életemben is bár szerény, de nem egészen jelentéktelen szereplésemben sohase voltam úgynevezett mameluk, azaz vezért és kormányt tüstön-bokron át, vakon és meggondolás nélkül követő, mert sohasem szűntem meg a magam eszével gondolkozni, úgy mint a magam szívével érezni. ’82 A dualista Magyarország jövőjét illetően: egy megreformált jogrendre és jó erkölcsiség- re épülő polgárosult társadalmat kívánt és nem bízott a baloldal által hirdetett és néhány társadalomtudós víziójában szereplő „szpciálismusban", holott elismeri annak bizonyos értékeit és előnyeit, mindenekelőtt a nagyobb szolidaritási érzületet.83 84 Végül az öt választási kampányidőszakban megért sok megpróbáltatás, rengeteg politikai feszültség, sértés, gyűlölködő hangnem és folyamatos támadás ellenére, mégis mi adott Kautz Gyula politikusnak derűt, erőt, bíztatást, optimizmust és lelki nyugalmat. A választ megadta 1878-ban midőn közfelkiáltással országgyűlési képviselővé választották, a városházán elmondott köszönő beszédében így nyilatkozott meg: „Ha van valami, a mi jelenben a képviselői pálya töviseit rózsákkal befedni képes: az polgáraink jósága és szere tetei”** __,,A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta a% európai eszmemozgalomba”__ I V. Kautz Gyula képviselői érdemei Győr szolgálatában 1. Kautz Gyula, mint az országyűlési napirend előterjesztője segítette megszervezni Győrött a kereskedelmi és iparkamarát. Az országyűlés 1868. VI. tc-ben jóváhagyta a kamarák felállításáról és alkotmányos úton történő újjászervezéséről szóló törvényjavaslatot. Ezután Kautz 1868. április 13-án Győrött a Loyd nagytermében „barátságos értekezleten” kifejtette a város polgári értelmiségének a kamarai szerveződés lényegét. Kérte, hogy egy szakértői bizottság dolgozzon ki egy „emlékiratot”, melyben bemutatják Győr kereskedelmének és iparának előnyeit és értékeit. Ezt fogadja el a városi törvényhatóság és csatolják a tekintélyes kereskedők és iparosok aláírásával ellátott listáját, melyet egy 15 tagú küldöttség vigye fel a kereskedelmi miniszterhez.85 Győrött a kereskedelmi és iparkamara felvetése és kezdeményezése, az ezzel kapcsolatos teendők kialakítása kétségtelenül Kautz Gyula érdeme.86 Sajnálatos, hogy az új győri kamarai székházban Baross Gábor, Klauzál Gábor, Szávai Gyula és a Jerfy Antal „gazdász- családjának” kultuszába talán belefért volna Kautz Gyula emlékezete is. 82 Földes, 1911. 367. 83 „Kétfontos érv contra soáalisról. 1-őr ross% terméseket el nem képes hárítani és hog> 2-s^or Sodalistikai rendszer mellett is volnának fennakadások. Yillenben mellette svjól: hogy a solidarítási érzületet, majd a s^ocialismus növelendi és boggá létre."MTAKK Msl 199/114. 84 Gy.K.1878. augusztus 18. Részleteiben lásd: KGYEK Győr, 2009. 35-36. 86 Új Idők Ixxikona XV. 3776. Vélsz Aladár, 1929. 309. Gy.K. 1868. április 10. 131
