Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
Tóth László Két alkalommal előadója a függő államadósságnak.76 Előterjesztője az állami számvevőszék felállításának;77 a cukor, a bor- és húsfogyasztási-, a ház-, személyes-, kereseti és jövedelem adónak; a Horvát-szlavón-dalmát kormány és a Határőrvidék költségvetésnek; Sikeresen előadója a Kereskedelmi és Iparkamarák felállításának; a vasúti kölcsönnek; a Vám- és Kereskedelmi Szövetséh meghosszabításának; >yA Budapesti láncghid megváltásának”; „ A% egyetemi tanárok fizetésének javítása”', ezeken kívül két ország- gyűlésen (1865-68. évi ülésszakon 12; az 1869-72. évi ülésszakon 15 kisebb horderejű törvényjavaslatnak volt részint előadója és másrészt olyan képviselője, aki döntően befolyásolta a parlamenti vita végkimenetelét.78 Nem kívánta a politikában a nemzeti hagyományokat és a nemes tradíciókat megváltoztatni, avagy módosítani, ám Kautz számára alapvető morális kérdés volt a haza és a hagyományok képviselete és tisztelete: a nemzeti érték és érdek kontinuitásának vállalása; s mindenfajta politikai attitűdöt, mozgalmat fel kívánt használni progresszív politikai célok szolgálatára.79 80 81 Ilyen szempontból lesújtó korának politikai közéletéről kialakított véleménye: ,/t politika nálunk valamikor Eszmény volt, de most nevetségessé süllyedt, csúnya mesterség lett. ’®° „Egy másik átfogóbb, borúlátónak tűnő megállapítása korának politikai viszonyait megrontó lehetséges „veszélyekről”: „Könnyen lehet, hogy már a közelebbi jövőben egyfelől a nemzetiségi, másfelől az osztály küzdelmek, meg socialiszfikai uszítások erősen megfogják ingatni a fennálló úgy politikai, mint társadalmi rendet; s hogy csak azpn népek maradnak épebbek, akik igen erős morális érzet, közszellem, igafi államérdeki tekintet által tűnnek ki”A Kautz Gyulának politikusként kissé átalakult természete, az elmélet mellett jobban a gyakorlatra irányult a figyelme, elemezte a gazdaságon kívüli társadalmi folyamatokat (ipari és kereskedelmi érdekvédelem, Győr fejlődése érdekében tett lépések, a napi sajtó szerepe, politikai publicisztika, bűnözés, a társadalmi morál torzulása), elviselte, a végén már megszokta a személyiségétől teljesen idegen választási győzelmi laudációkat, 76 Az államadósság ügyének képviselőházi előterjesztése során Kautzra úgy tekintettek, mint a messiásra, tőle várták a megoldást a hatalmas állami deficit csökkentésének, illetve felszámolásának módozataira. Ismerték ugyanis e kérdésben felmutatott szakértelmét: pár évvel ezelőtt (1865-ben). Az akadémiai rendes tagságnak székfoglalóját az államadósság elméletéről tartotta meg, melynek akkor nagy sikere volt. Ott az akadémia szóbeli kiegészítésében a takarékosságot, mint polgári erényt hangsúlyozta és ezt az elvet kiterjesztette a kormányra, a minisztériumokra és a központi állami hivatalokra is. 77 Az állami számvevő felállításának napirendjét az országgyűlés 1869-72-es ülésszakának zárótételeként tárgyalták. Kautz szóbeli kiegészítésének egy kis részletét büszkén közölte a Győri Közlöny. Ez a polgári típusú intézmény a „helyes és alkotmányos gazdálkodás legfőbb biztosítéka, az összes adó felett s pénzügyi ügyvitel az országgyűléssel közre működve folyton tartó ellenőrzést gyakorol, s mint minden szabad államban az institúciók között foglal helyett’ Gy.K. 1872. május 1. 78 Kalauz 27; Névmutató 84; 79 Kautznak a „nemzetigéniusszal" kapcsolatos megállapítása valóságos felháborodást váltott ki az akadémiai körökben ez a kérdés:..csak kárunkra szolgáló jellemvonásunk még: a bizonyos idegenkedés a külfölditől, .... kicsinyes félelem ennek reánk nézve veszélyessé váló befolyásától... „összefügg erős nemzeties hajlam unkkal... megfeledkezni látszunk arról, hogy külföldi kultúra, tudomány emlőin nőttünk fel... túlzott nacionalizmus által a nagy kultúmépek irántunk táplált rokonszernét csökkentjük...Nemzeti tudomány ugyanis nem létezik és nem is létezhetik, francia vagy német vagy magyar logika, metafizika, kémia vagy közgazdaságtan eszméje: képtelenség. ” közli Horváth Zoltán, 1974.80. 80 „Feljegyzések államférfiakról” WgVK KK, Ms 1221 /a 81 Értekezések, MTA KK Ms 1199/ 118 130
