Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
nagy érdemei vannak a közjogi és főként a közgazdasági szaknyelv, a gazdasági fogalmi apparátus megteremtésében. A parlamenti bizottsági vitákat kedvelte igazán, mert ezeken oldottan és időkorlátozás nélkül tudott szólni fontos pénzügyi, gazdasági és az oktatási kérdésekről. Politikai mentalitását nagyfokú szociális érzékenység jellemezte, több, magas kitüntetésével járó pénzösszegének nagy részét közcélokra szánta, amit kulturális és szegény ügyi, szociális alapítványok, egyetemi ösztöndíjak között szétosztott, s ebbe az adakozásba még győri családtagjait is bevonta. Politikai döntéseiben óvatos és körültekintő, alkalmazván szellemi elődjének és példaképének tekintett Széchenyi módszereit. O is a politikában mindenkor az. erkölcsösség és az igazságosság oldalán állt, „hazugjelszavak —sóhajtottfel Kautzy mekkora erkölcsi pusztítást idéznek elő a népben/’t3 Nem kedvelte azt a fajta közgazdasági módszer által előidézett egyértelműséget, mely érzelmektől indíttatva formál, többnyire egyoldalú, szélsőséges véleményt. Az volt ugyanis az álláspontja, hogy egy adott közgazdasági helyzet megítélésében számba kell venni az összes befolyásoló tényezőt és körülményt. Ezek együttes hatása által alakítható ki korrekt és igaz vélekedés. A nemzetgazdaságtani tudományos vizsgálatoknál pedig figyelembe kell venni „csak az összes erkölcsi és politikai, szellemi és anyagi, elméleti és gyakorlati, történeti és eszményi elvek és mozzanatok elismerésének széles alapján válik a nemzetgazdaságtan ama vizsgálati és tárgyalási módszerének iránya lehetségessé és organikussá".63 64 Döntéseiben szuverén volt, bár függedenségét minden választás alkalmával megkérdőjelezték, mégis volt olyan szavazás a parlamentben, mikor párttársaival szemben foglalt állást. Az 1867-es vám- és kereskedelmi szövetség (aminek Kautz egyik jeles megalkotója volt), 1878-ban mégis folytatása ellen szavazott, mivel felismerte, hogy Magyarország számára az önálló vámterület közgazdaságilag indokolható, elsőrangú nemzeti érdek. „Miután sem a monarchia jól felfogott közérdekével, sem theoretikus meggyőződéseimmel megegyeztethetőnek nem tartom, miután akkor, a midőn hazai kedvezőtlen helyzetben létező iparunk támogatására és fejlesztésére súlyos finanezjai helyzetünknél fogva alig szentelhetünk néhány ezer forintot: én egy más ország osztály-érdekeid5 66 gyámolítására százezreket áldozni magamat, mint magyar képviselő hivatottnak nem tekinthetem (élénk helyeslés bal- és szélső jobboldalon), a szóban lévő szakaszhoff’nem járulhatok... ”.67 Kautz a vámszerződés meghosszabbítását nem >yA magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta a% európai es%memo%galomba” _____ 6 3 „Korunk eszméi” MTA KK, Ms 1221/1 64 Popovics Sándor: Emlékbeszéd Kauty Gyuláról, in: Közgazdasági Szemle, Budapest, 1930. április hava 255-256. (Továbbiakban: Popovics) 65 Kautz a hosszú, szakmailag igényes és szenvedélyesen előadott felszólalásában szereplő „más ország osztály érdekeinél” értelemszerűen (a beszédben sokszor előforduló) osztrák gyáriparosokra gondolt, akik számára „az új tariffa és az aranyvámok elve elfogadhatadan mindazokra nézve, kik e kedvezményezést egyáltalában indokolatlannak, hazánkra nézve pedig (mint túlnyomólag agrikól államra s az osztrák iparcikkeket nagymérvben fogyasztó országra) visszautasítandónak tartják.” Képviselőházi Napló, 1878. február 25. 44. 66 A szóban forgó „vámtariffai javaslat XIII-ik szakasza a vámoknak eddig ezüstben történt lefizetése helyett ezentúl a két forinton felüli összegeknél aranyban való elfogadása ellen szavaztam...” Ennek oka „a már amúgy is meglehetős magas mérvű vámokat még jóval súlyosabbá teszi, s az országra egy semmiféle rasionnemet által el nem vitatható positiv s jelentékeny kiadás többletet képez. S e súlyosbító hatás tekintetében kiemelkedő különösen az, hogy az aranyvámok által előidőzendő vámemelés nemcsak az új (csak 127
