Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
Tóth László támogatta, miután emiatt saját véleményére hallgatott és az ellenzékkel együtt szavazott. E kérdésben a többi Győr vármegyei képviselők is rá hallgatva szintén a vámszövetség ellen voksoltak. Politikusként felismerte a kibontakozó, tőkés társadalom kegyetlen, belső szociális feszültségeit, ellentmondásait, szólt és írt a leszakadó rétegek szomorú sorsáról. O volt ugyanis az előadója az 1865-68-as országgyűlés ínségről szóló törvényjavaslatának (Kalauz, 27.). Egész politikai szemléletében és életvitelében az igazságosság egyetemes moralitása és a pozitív erkölcsi norma érvényesülése dominált. Látván a dualizmuskori társadalmi közhangulat olykor drámai ellentmondásait, keserűen állapította meg, hogy az ország kulturális szintje a nyugati polgári demokráciákhoz képest alacsony, ez amolyan „felszeg demokrááa. "Egy céduláján némi szatírával meg is jegyzi: „Mint a borból a szabadságból is a sok, veszedelmes lehet!"® Élénken figyelte az országgyűlés általános hangulatát, nehezen vette tudomásul a szakmai hiányosságokat tükröző felszólalásokat, ilyenkor azonnal szólásra jelentkezett és tanári módon kiigazította ezeket a parlamenti felszólalásokat. Igényes volt önmagával és másokkal szemben is. Ez mutatkozott meg a pénzügyi bizottság jegyzőjeként, ugyanis hatalmas mennyiségű képviselőházi jegyzőkönyvet készített és ellenőrzött. Érzékeny volt főleg a kritizáló ellenzéki hangokra, de még inkább a századvégi obst- rukciókra: trA parlamenti rendszer legrútabb kinövése: az obstmkdó; mely lényegében és hatásában a minoritás brutális uralma a majoritás felett, s tulajdonképp az alkotmányosság negátiója. Igazi pokoli találmány az elmérgesedett közéleti visszásságokra.,TJ0 Ebben a korban „a közélet erkölcsi felfogása” igen mélyre süllyedt. Kautz 1905-ben az akadémiai közgyűlés elnöki nyitójában mondta el nagy vihart felkavaró beszédét. Feltette a kérdést: „Van-e mai európai értelemben tudomány és tudományosság hazánkban?” s reá mindjárt válaszolom: hogy a tudomány helyes fogalmából kiindulva és szoros tárgyilagossággal szólva, a felelet nem lehet egyszerűen igenlő s hogy honfitársaink, akik legújabban is például azt mondják, hogy „a tudományban mi magyarok még kezdők vagyunk..., hogy nálunk még gyönge a tudományos szellem r a nemzet a tudóst ma sem érti és becsüli meg: keményen ítélnek ugyan, de közel járnak a valósághoz ^ Kautz szerint politikusnak erkölcsében tiszta, „anyagilag függetlennek kell lennie, úgy lefelé, mint fölfelé, r minden tekintetben önállóan határozhasson,”72 Az országgyűlési képviselő kiválasztásánál pedig a hozzáértés és a politikai képességek domináljanak és a politikai közéletben a vátesz-szerepkör, a belső intuíció, a természet adta tehetség érvényesüljenek. * 67 68 69 70 71 most megállapítandó) magasb vámtételek, hanem az összes import (annak minden ágai és elemei) tekintetében foglal helyet, összes behozatalunkat drágítja, s így több százezerre menő terheltetést képez a magyar állampolgárok háztartásában.” (U.o.) 67 Képviselőházi Napló, 359. országos ülés február 25. 1878. 47.oldal 68 „Feljegyzések államférfiakól" MTA KK Ms 1221 /p. 69 MTA KK Ms 1221/a. 70 MTA KK Ms 1199 /I 12 71 Horváth Zoltán, 1974. 72 „Jellemrajzok” MTAKK, Ms, 1221/a. 128
