Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
Tóth László ismerete. Minden felvetődő tudományos kérdésnél magabiztosan és imponálóan közölte a könyvtári adatsort, melyet az említett cédula-módszernek köszönhette. A cédulák témacsoportjainak megnevezéseik is arra utalnak, hogy e gyűjtemény valóságos szellemi kincsesbánya, s a magamfajta kutatónak óriási szellemi élmény a Kautz-féle cédula-gyűjteményben a cédulákat olvasni és bennük elmélyedni. A cédulák szövegeit Kautz sajátos lényeg kiemelő és utaló egyéni jelzetekkel látta el, volt olyan is, amelyiket valószínűleg a felhasználás után színes ceruzával egyszerűen átikszelte. Érzékelhető, hogy a cédulák fizikai-kémiai állapota, tisztasága, egyáltalán megviséhségük alapján sokat használta a szerző és valószínűleg a kutatók is. Országgyűlési felszólalásait a tudományos jelleg mellett mindvégig tanárian alapos, pontos és világosan magyarázó szemlélet jellemzi, ami miatt olykor kissé hosszúra nyúltak felszólalásai. Parlamenti szerepléseire is igaz, amit Bekker Zsuzsa állapít meg Kautz mentalitásáról: „Ha valamiről meg volt győződve, agt szilárdan képviselte, akkor is, ha nem feltétlenül számított egyöntetű elfogadására. Érvelésére mindig a nagyfokú gondosság ag érveket és ellenérveket sokoldalúan bemutató szigorú tárgyilagosság ajellem fi. ”60 A parlamentben többször is előfordult, hogy képviselő társai, többnyire az ellenzék tagjai felszólították a szóban forgó témakör rövid lényegi kifejtésére. Ilyen esetekben Kautz udvarias és szellemes választ adott, idézve egy antik, vagy középkori, de még inkább a korai polgárosodás tudósának, művészének, vagy gondolkodónak ide vágó, aktuális mondatatát. Bergevicgy Albert, a MTA egykori elnöke megjegyezte Kautzról, hogy „nem kerülte, sőt szerette a haragot (...); de ebben a hangban ellenfelei is elő smerték és megbecsülték hagafiságát, tisgta jellemét, meggyőgődésének sgilárdságát r annak megnyilvánításában való független bátorságát.,<51 Műveire a hosszúra nyúlt, bonyolult mondatszerkesztés jellemző. Már korábban jeleztük, hogy Földes Béla akadémikus szerint ez lehetett az akadálya, hogy Kautz Gyulát kevesen ismerték, mely egyszerűen azért fordulhatott elő, mert műveit kevésbé olvasták. Kautz megfogadta a F'áy-alapitvány által adott intenciókat, miszerint kerülje el a hosszú és bonyolult mondat szerkezeteket és próbáljon populárisabban szerkeszteni, így a „Nemgetgagdasági esgmék... ”c. művének bevezetőjében írja — megfogadván a fentieket, — hogy minél többen tudják olvasni és főként megérteni műveit, ezért ez a munkája „távol maradt a doktrinér fejtegetésektől, s könnyen megérthető „esgmemeneten” alapszik”.62 Konzervatív mentalitásának megfelelően gyakran használt munkáiban régi kifejezéseket: alkotvány, eszélytan, országászattan, jogazat, szerződvény, forgalom=kereskedelem, ismeág, határozvány, nem vala kedvező, munkálódása, találand, búvárlat stb.). Ezen szavak használatára azért kerül sor — véleményem szerint — mivel még nem alakult ki a közgazdaság — és a jogtudomány modern polgári nyelvezete, s a köznyelvben is használatos terminológiai apparátusa. így Kautz kénytelen volt a régi fogalmakkal dolgozni, vagy némileg átalakítani azokat. Ettől függetlenül Kautznak “ Bekker, KGYEK. 2009. 60 « Bekker Zsuzsa KGYEK. 2009. 60. 62 Kautz, 1868. VIII. 126
