Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
hasznosabban, közvetlenül tud tenni az ország polgári átalakításáért, a magyar gazdaság fejlesztéséért, embertársai és sok magyar család anyagi jólétéért, mint akár szorgos tanárként, vagy nagyreményű tudósként. Országgyűlési képviselőként a Széchenyi-féle „fontolva haladás” eszméjével, sok társadalmi és közgazdasági reform létrehozásával elősegítheti Magyarország polgári átalakulását és kulturális-civilizációs szintjének emelkedését. Valósággal élvezte a parlamenti jelenlétet, ahol párttársai és még az ellenzék tisztelte, elismerte nagy felkészültségét, tudományosan megalapozott érvelését, polémikus, ám mégis tisztelettudóan, udvariasan vitatkozó hangnemét és „urias” modorát.57 „Miben áll az igaz} államférfiúi művésfiség?”- tette fel a kérdést Kerkápoly Károly felett elmondott emlékbeszédében. országos vehető emberek, helyesen fogják fel a kor szükségeit, esymeit és aspirátióit;.. .a teendők sorozatának czéltudatos megállapításával az életbe átvinni és megvalósítani tudják;...Az igaz} nagy államférfiak nagyok az őfölfogásukban ajövőnek előkészítésére irányzott concepcióiban és perspektíváiban; nagyok a vonakodó erőket és ellentétes irányzatokat is a magok eszméinek szolgálatába hajtják; s nagy czjlok megvalósítására nagy eszközöket, népüknek legjobb erőit mozgásba hozni képesek. ’58 59 Kautz Gyula haladó liberális politikusként elkötelezett volt az átgondolt, a körültekintően kivitelezett reformok mellett az ország társadalmi, gazdasági fejlődése érdekében. Ahogy fogalmazott: létező formák elkoptak, már nem funkáonálnak úgy, mint feladatuk volt; minden rozogává vált! De azért kardinális felfordulás mégsem kell!’*9 Parlamenti beszédeiben gyakran felhasználta más tudományágak adatait és tapasztalatait, melyet korunkban interdiszciplináris formulának is tekintünk. Felszólalásaiban gyakran hagyatkozott a görög-római andkvitás íróinak és bölcselőinek munkáira, a reneszánsz és felvilágosodás, a korai polgárosodás nagy gondolkodóinak „szellemdús”, az aktuális témába vágó gondolataira. Ezeket cédulára rögzítette és „vasszprgalommal” gyűjtötte az újabb „aranymondásokat” és kialakított egy sajátos tudományos dokumentációs metódust, az ún. cédula-módszert, melyet felhasznált a tudományos kutatásban, az egyetemi oktatásban és természetesen politikusként az országgyűlési felszólalásaiban, vagy akár a győri Lloyban tartott választási programjaiban. Ezt a több száz cédulából álló gyűjteményt a Magyar Tudományos Akadémia könyvtár Kézirattára őrzi és példásan gondozza. A gyűjteményt tematikai sokféleség jellemzi: az egyes témacsoportok: Korunk uralkodó eszméi, Politikai vezéreszmék, Politikai aforizmák, Államférfiakról feljegyzések (autog- ráf), Jellemrajzok Deák Ferencről, Levelezés, Számlák stb. A cédulák gyakori használatából értelemszerűen következtethető az a magyarázat, hogy Kautz Gyulának miért volt olyan hatalmas bibliográfiai műveltsége, szakirodalmi >yA magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai es^memo^galomba ” 57 Kautz általában így kezdte országgyűlési felszólalásait: „Legyen szabad kifejtenem..., vagy „Bátor vagyok javasolni, hogy”....,vagy „Szabadjon nekem is kiegészíteni...”, vagy „Engedje meg a T. Ház...”, vág}' „Van szerencsém tisztelettel kijelenteni, hogy...” Általában a dualizmus kori parlamentben ilyen „tisztelettudó és alázatosan udvarias” volt a közlési stílus. A „Nagyságos” uram, vagy a „Kegyelmes uram és az „Excellenciád” megszólítások is gyakoriak voltak. Az előbbiek az arisztokratáknak az utóbbi az uralkodónak, vagy a nádornak, a kancellárnak, vagy egyházi főméltóságnak járt ki. Kautz is gyakran használta ezeket a megszólításokat, amikor 1867-ben a magyar deputáció jegyzője volt a bécsi tárgyalásokon. 58 Kautz, 1895. 42. 59 „Politikai vezéreszmék'’ MX A KK Ms, 1221/a. 125
