Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Már fi At ti [a Múzeum Egyesületnek.225 * * * 229 Még az 1920-as években is közel háromszáz tagot számlált a társulat, de a múzeumi intézmény megerősödésével szerepük is csökkent, s végül 1939-ben oszlottak fel tagok hiányában. Említenünk kell az 1890-től működő Dunántúli Közművelődési Egyesületet is, amelynek Pécs-Baranyai Fiókegyesületét 1907-ben az Országos Kiállítás alkalmából szervezték meg olyan jeles egyéniségek, mint^r. Zichy Gyula püspök, Kämmerer Ferenc országgyűlési képviselő, dr. Egry Béla ügyvéd, Erreth János és Benyovs^ky Móric.230 Igaz, nép és vándorkönyvtár-szervezési akcióik a megyét érintették, de ez a szellemi hatás a megyeszékhelyről indult, s fontosabb rendezvényeiket is tartották. A már részletesebben említett dalárdák és zeneegyletek mellett fontos részei a kulturális miliőnek az olvasóegyletek, amelyek e korszakban kultúraközvetítő és közművelődési funkciót vállaltak fel. Szám szerint hét olvasóegyletről rendelkezünk ismeretekkel, de a korszak elején ad hoc jellegű próbálkozásokkal is találkozhatunk, mint az 1869- ben életre keltett Polgári Olvasó Egylet és a tíz év múlva szerveződött Olvasó Művelődést Terjesztő Egylet. A Pécsi MÁV Altiszti Olvasó-kör (1899) már közel egy emberöltőig tudott fennmaradni az Indóház utcai (később Ferenc József u.) székházában 1945-ig. Igaz, 1918 őszén „ellenlábasa” akadt a Pécsi Vasutas Olvasókör megalakulásával, de ez az egylet hamar feloszlott. Az 1906-ban életre keltett Pécsi Iparosok Olvasóköre több száz embert vonzott, a 20-as években pl. tagsága meghaladta az ezer főt.231 De még az 1949-es feloszlatásuk idején is több mint kétszázan tartoztak ahhoz az Olvasókörhöz, amely feladatait így határozta meg: pécsi iparosok és a^ iparügy iránt érdeklődők közötti találkozás és szellemi érintkezés által közérdekű és minden politikai pártszjne- Zetet kizáró, kizárólag iparkérdések feletti eszmecsere elősegítése. ” S hogy a könyvek, folyóiratok és maga az olvasás öröme minél szélesebb rétegeket érinthessen, alakult meg 1904-ben a Pécsi Ingyenes Népkönyvtár Egyesület Zsolnay Miklós elnöklete alatt, aki 1915-ig állt az egylet élén. Már a következő évben ezer kötetet vásároltak, amelyeket a Belvárosi Elemi Iskola egy külön termében kölcsönözhették. Folyamatosan bővült a könyvtár- hálózat, s először Városi Közkórház fiókja kölcsönözte a könyveket, majd a Budai és Szigeti Külvárosokban és Szabolcs-bányatelepen, s az ipari létesítmények közül a Dohánygyárban és a Zsolnay Kerámiagyárban létesítettek fiókokat.232 A Népkönyvtár Egyesület ezen kívül úgynevezett népakadémiákat, majd szabad lyceumi előadásokat is szervezett 1905-től a Mária utcai polgári iskolában. Érdemi működésük 1917-től szünetelt, s bár 1922-ben Szabon István egykori elnök és Sfebert Bábért is megpróbálta feléleszteni az Ingyenes Népkönyvtár mozgalmat, érdektelenség miatt 1923-ban végleg megszűnt az egyesület. A már említett Városi Múzeum keretében is működött egy közkönyvtár, de a szolgáltatások 1910-től fokozatosan csökkentek, s a könyvállomány 1924-ben átkerült az egyetemi könyvtárba. Néhány középiskola is rendelkezett rendkívül komoly gyűjteménnyel, mint a Pius és Ciszterci Gimnázium könyvtárai 10-11 000 225 Az első nagyobb összeget, 2000 koronát 1871-ben Farkas István adományozta, 1895-ben alakult meg a Múzeumi Bizottság, s ezt követően 1899. április 25-én határozta el a közgyűlés a múzeum és könyvtár létesítését. 230 A Dunántúli Közművelődési Egyesület XII. évkönyve. Bp., 1907. 41. 231 Márfi Attila: Pécs szabad királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918. lm. 139. 232 BML. Pécs város Okmánytára 214. 106
