Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében kötetes állománnyal. A hőn áhított nyilvános Városi Könyvtár ügye azonban az 1935- ös előkészületeket követően csak 1943-ban oldódott meg.233 A politikai és társadalmi társaskörök közül a reformkorban már létező kaszinók újjászerveződve folytatták működésüket. A Pécsi Nemzeti Casino némi hallgatás után 1856-ban Mailáth György elnökletével éledt fel. Rövidesen, 1860-ban a pécsi tanulóifjúság irodalmi érdeklődését felkeltve alapították meg a Széchenyi és az Eötvös- pályadíjakat. A Pécsi Polgári Casino először a Pécsi Polgári Tekeegyletet keltette életre, majd 1877-ben ismét eredeti néven folytatták működésüket. Mindkét kaszinó 1945 utáni beszüntetéséig (ekkor a baloldali erők a rövid életű Munkás Kaszinóval is kísérleteztek) a pécsi társas élet központja volt.234 A kaszinók társasági életét színesítette a millenniumra készülődés időszakában (1894) életre keltett Pécsi Kereskedelmi Kaszinó, a Pécsi Kölcsönös Segélyező Egylet székházában otthonra lelve. De ide vehetjük a szintén ekkor, 250 taggal megalakult Pécsi Katholikus Kört is, amely a rövid életű Kereskedelmi Kaszinóval ellentétben 1945-ig fenn tudott maradni, s a keresztény szellemiség keretében a kulturális életben szerepet vállalni. A Polgári Casino feléledésével egy időben próbált bázist teremteni magának az Unió Önképző és Társalgó Club, de valószínű, hogy a nagynevű előd vonzáskörébe kerültek. Az 1883 februárjában Krasgnay Mihály elnökletével színre lépő Pécsi Szabadelvű Kör már nyíltan az aktív politizálásra fektette a hangsúlyt, a Szabadelvű Párt irányelveit terjesztve a pécsi választókörzetben. Akár a századfordulót követően szerveződött Pécsi 48-as és Függetlenségi Kör (1903) valamint a Pécsi Függetlenségi Kör (1904).235 A Pécsi Városi Polgár Kör Bubreg Antal elnökletével pedig a közérdekű közigazgatási kérdések megoldását tűzte ki feladatul. Tulajdonképpen ezek a társaskörök az I. vh. alatt, illetve a monarchia felbomlása után szűntek meg. Érdekességképpen említjük meg, hogy 1918 elején Grün Sándomé vezetésével alakult meg a Feministák Pécsi Egyesülete, de derék honleányaink csak pár hónapig színesítették az egyesületi palettát.236 Fontos kitérni egy jóval előbb, 1886-ban felálló patronáló egyesületre, a Pécsi Rabsegélyező Egyletre, akik az ek'téltek számára közművelődési lehetőséget biztosítottak a fogházi iskola és a börtönkönyvtár (kb. 250 kötettel) megszervezésével. Később szociális menhelyet is felállítottak. Utódszervezetük az 1912-ben induló Pécs-Baranyai Patronage Egylet már jóval szélesebb társadalmi bázist tudott teremteni az arra rászorulók támogatására, megnyerve az államigazgatási szervek, oktatási intézmények, az egyházak és egyesületek prominens képviselőit. 233 Márfi Attila: Pécs szabad királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918. In. 139. 234 Uo. 148. 235 Uo. 236 Uo. 149. 107
