Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében az Urániával vetekedő színvonalon zajlottak a filmvetítések. Műsorán híradó filmeket (Pathe Naplók), ismeretterjesztő, szórakoztató műsorokat, de pikáns „csak felnőtt hölgyek és férfiak részére” készült filmeket vetített átlag 7-800 néző előtt. De ő az, aki 1911 júniusában először készített filmet a városról „Pécs látképe” címmel.208 Mindezek ellenére olyan anyagi helyzetbe került, s a konkurenciaharc is ezt sugallta, hogy kénytelen az Urániához társulni. Mint társ az Urániában is dolgozik, de az új Bűzatéri moziban az Urániával egyeztetett műsorterv szerint 1919-ig tudott fennmaradni. De már előtte 1914-től az Uránia fiókmozijaként működik korlátozott műsorrenddel.209 Rövid ideig tartó működése ellenére is meg kell említeni a belvárosban, pontosabban a Széchenyi téri Központi Takarékpénztár épületében kialakított mozit is, az úgynevezett Széchenyi Bioskópot. A Tedesco Viktor és ifi. Kraus% Benő által működtetett „Intim mozgó” 1913 márciusában tartotta premierjét, mondhatni figyelemre méltó sajtóvisszhanggal.210 A kb. 200 néző befogadására képes új moziterem hamarosan a polgári elit kedvenc szórakozóhelye lett igényes programjával. Például a városban először a kor filmcsillagának Ásta Nielsennek filmjeit és Kertés£ Mihály „Ma és holnap” c. öt felvoná- sos filmdrámáját vetítették, de látható volt itt a „Nílus királynője” és a Quo Vadis” c. filmsikerek is. A konkurencia ellenében több film kizárólagos bemutatási jogát is megszerezték és nagyon hatásos sajtópropagandát folytattak. Ennek ellenére a Winkler Bioskóp sorsára jutott és 1914 februárjában a nagyhírű Urániával együtt egy új mozivállalkozásba olvadt.211 Mielőtt azonban erről a profi vállalkozásról beszélnék, röviden felvázolnám az 1910-es évek színház és műsorpolitikáját a mozik térnyerésének függvényében. Ebben az időszakban már tudomásul kellett venni a mozik térnyerését és óriási népszerűségét, amely jelentős anyagi haszonnal járt, többek közt a város házipénztárának is. Ezért a városvezetés nemhogy szemet hunyt, hanem ha mérsékelten is, de támogatta a mozik működését. Ezzel szemben a színház továbbra is veszteséges volt, magas állami szubvenciókat emésztett fel évről-évre, amit viszont a mozik nem kaptak. Az 1910-es évekre kialakult közönségcsalogató versengésben az új színházigazgató, Füredi Béla a színház művészarculatának megtartása mellett sokrétű szórakoztató műsorprogrammal próbálkozott.212 Az ő nevéhez fűződik az 1911-től bevezetett szombati (két 208 Uo. 37. o. Az erősen amatőr jellegű film mindössze pár perces volt, s elsősorban a várost övező Mecsek hegység kedvenc kirándulóhelyeit mutatta be, de a tekercs végén egy rövid bepillantás volt látható a korabeli város Fő utcájának forgatagába is. A kópia sorsa, holléte nem ismert. m Uo. 40-41. o. 210 Uo. 42-43. o. Az Intim Mozgó terveit Székely Dezső fővárosi építész készítette s Károlyi Emil pécsi tervező kivitelezte. A kamra jellegű belvárosi filmszínház 145 négyzetméter alapterületű volt. A homlokzata a bejárattal a Széchenyi térre nézett, pontosabban a Kossuth utcára. Falba mélyedő antik oszlopok díszítették, melyek között a bemélyedésekben színes falfelületek voltak, alul pedig műmárvány padka húzódott. A járdavonal felől pedig a kidudorodó páholysorokat is látni lehetett. A büfével ellátott nagyméretű eozin betétes előcsarnokból vezetett a bejárat a nagyterembe, illetve a félemeleti páholysorba. A vetítővászon előtt 2,5 m. szélességű színpad állott, előtte zenekari üléssel, s a terem mellett külön szoba állt a zenészek rendelkezésére. A földszinten 180 mahagóni színű rugós karszék várta a polgárokat. A félemeleti páholyban pedig 45 ülőhely volt biztosítva. 211 Uo. 46 o. 212 Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Sfinhá^műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949). I.m. 203-207. o. 101
