Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Már fi Attila hetente) gyermekmatinék megtartása, a pécsi moziktól véve az ötletet. Szintén ekkor vezették be a villamos áramot, amely a színpadtechnikát is fejlesztette. Ugyanakkor megsokasodtak a fővárosi és a külföldi vendégfellépések is.213 Az első világháború kitöréséig bécsi, berlini, párizsi, olasz, sőt svéd és japán színészek és színtársulatok produkcióit láthatták a pécsiek. S ez az időszak a nagy közönségcsalogató műfaj, az operett hegemóniáját is megerősítette. Ekkorra már a PNSZ repertoárjának 60%-át tették ki a neves külföldi és magyar szerzők daljátékai. Füredi gyakran adta ki a színházat egyesületeknek, iskolának is rendezvények és műkedvelő előadások megtartására.214 Mindezek eredményeképp a színház látogatottsága, s anyagi helyzete is javult, sőt közvetlenül a nagy világégés előtt a két konkurens, a mozi és a színház bizonyos színtű közeledése és együttműködése is érzékelhető. Például, ami eddig elképzelhetetlen volt, a színház díszleteket adott kölcsön 1914 nyarán az akkor már működő Apolló Projektográfnak. S ugyanez év decemberében a színházi vezetés beengedte a mozit is Thália Templomába. Pontosabban ekkor került sor az „Utolsó bohém” c. kinema- szkeccs előadására, amely műfaj a vetített kép és táncprodukció, vagy komikus jelenetek sajátságos elegye volt.215 Az Apollo Projectograph RT megalakulása A pécsi mozik fejlődésénél viszont megfigyelhető, mihelyt a belvárosban gyökeret vertek, az egymással szembeni ádáz konkurenciaharc is. A kinematográfok működését befolyásoló Uránia Bioskóp helyzete azonban 1912-ben megrendült, amikor dr. Vámos A.rtúr vezetésével 150 000 Korona alaptőkével megalakult az Apollo Projectogragh RT. A kilenc tagú vezetőségben olyan jeles pécsi egyéniségek találhatók, mint Lenkei L^a/'os szerkesztő és laptulajdonos, valamint Zsolnai Miklós és Hamerli József neves gyárosok.216 Az építési engedély birtokában a színház mögött húzódó mai Perczel utcában álló Kegyelet Temetkezési Egylet helyén kezdték meg az építkezést Spiegel Szjgriszf fővárosi mérnök tervei alapján. Az eseményt a sajtó örömmel fogadta, de hangot adott a színházféltőknek is kijelentve: trA kapusi vállalkozó szellemnek, s az egészségtelen versengésnek nem szabad újabb engedélyt adni. ”217 Az Apolló Filmszínházat végül is 1912. december 14-én adták át, az eredeti elképzelések szerint pár hónapos csúszással. A budapesti Apolló Mozi mintájára épült filmszínházban 454 földszinti és 56 emeleti ülőhely volt hét kijárattal, s a belső teret Gebauer Ernő ismert pécsi képzőművész falfreskói díszítették.218 Az Apolló zárt udvarán „Café Restaurant” néven vendéglőt is nyitottak, s 213 Márfi Attila: Pécs színháztörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1883-6-1949). I.m. 146-151. o. 214 Uo. 141-161.0. 2'5 Uo. 151.0. 216 BML Cégbírósági iratok Ct. 463. 19. o. Az Apolló Projectograph RT. Tagjai: Zsolnai Miklós, Jusztusz Mihály, Kis József, Lenkei Lajos, Hamerli József, dr. Vámos Artúr, dr. Visy Imre, dr. Horváth István, Weiszmaier Oszkár. 212 Uo. 48-49. o. 21B Uo. 51. A Pécsi Napló többek között ezt jegyezte fel a művészeti alkotásokról: „Gebauer nem ad mesét, érzelmeket, nem oktat, haenm a hely rendeltetésének megfelelően egy derült, színes képét adja a 102
