Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Borbély Tamás: Dr. Giesswein Sándor és Zechmeister Károly vitája a kegyúri jog értelmezéséről
Borbély Tamás Talán ezért nem véletlen, hogy azon törvényhatósági bizottsági tagok között, akiket Giessweinék fellebbezésükben megemlítenek, mint nem-katolikusok, nem egy szabad- kőműves szerepel: többek között pl. Meller Ignác42 olajgyáros, Hlaváts Kornél tanár vagy Winkler Izfidor43 gabonakereskedő és még többen is. Philantrópia már megalakulásától kezdve nagy figyelmet szentelt a munkásságnak. Természetesen e% nem győrijelensége hiszen a polgári radikalizmus a munkásosztály felé mindig nyitott volt. Ebbe:> azenban figyelembe kell venni, hogy az alig ötvenezer főt számláló vidéki városban ez korántsem olyan magától értetendő. Már 1902-ben felfigyeltek a szociális eszme állandó térhódítására. Ezek a sikerek, pedig előjelei egy rohamosan közeledő szociális világforradalomnak. ”44 Ez természetesen feltételezés, ám de nem zárható ki, ha követjük a helyi sajtóban állandósult és jól követhető küzdelmeket, hogy a plébános-választás hátterében ez a politikai verseny húzódhatott meg: ezért szavaztak a nem-katolikus bizottsági tagok is a többszöri kérés ellenére, és ezért volt olyan fontos Giesswein Sándoréknak, hogy Nyőgér Antal, a keresztényszocialista pap legyen a befutó Nádorvárosban. A törvényhatósági bizottság tagjai a város anyagi eszközei, lehetőségei felett is rendelkeztek, így ezek elosztása, megszerzése konfliktusok forrása, mind két csoport igyekezett a maga politikai közösségének céljaira minél jelentősebb összeget felhasználni. A szabadkőműves páholy az 1900-as évben megalapítja a „Gyárvárosi Diák-Otthon Egy- lef’-et, jelentős városi támogatásra, ingyenes telekjuttatásra számítva. Az egyházi körök támadásai nagyrészt jogosak voltak. A Dunántúli Hírlap a szemükre vetette, hogy 15 ezer koronát tudtak csak összeszedni: „az^af 15 ezer korona „beruházással”, városi és országos források igénybevételével szabadkőműves oktatási intézményt akarnak létrehozom■”45 Végül is a kollégium évtizedes küzdelem végén 1911 nyarán nyitotta meg kapuit, 60 fő részére biztosított elhelyezést, összesen 180 ezer korona költséggel készült el, amelyhez az 42 Meller Ignác Mihályi, 1852. szeptember 4. - Győr, 1935. december 18. Gyáros. Kereskedelemmel foglalkozó szülei Mihályi községből 1862-ben települtek Győrbe. Ignác már itt érettségizett 1870-ben. Három éven át Sopronban, kereskedelmi vállalatoknál tevékenykedett. A következő esztendőket Triesztben töltötte. 1877-tői Győrben indított ipari vállalkozást. 1877-ben a Vásártéren (ma Szent István u. 9-11.) étolajgyárat létesített. A Meller Olajgyár 1912-ben, az akkor kialakuló városi iparnegyedben épített új telepet. 1895-ben a Kisbér-Füzitő-i Egyesült Keményítő Gyár Rt. vezérigazgatói tisztségét is ellátta. 1896- ban a Győr városi törvényhatósági bizottság tagja lett. Az 1896-os millenniumi rendezvények szervezéséért Jubileumi Érmet kapott. 1911-ben a királyi tanácsosi címet vehette át. Elismert tagja volt a Lloyd Kereskedelmi Társulatnak. A Kereskedelmi és Iparkamarának 1884-től tagja, 1908-tól alelnöke. A Győr Városi-Megyei Önsegélyező Szövetkezetnek igazgatósági tagja, 1919-től vezetője volt. 1878-tól tagja volt a Győri Izraelita Chevra Kadise (jótékonysági egylet) elöljáróságnak. A hitközség örökös tiszteletbeli elnökévé választották. GYÉL. 2003. 43 Winkler Izidor Győr, 1863. július 30. - Becs, 1925. február 12. Gabonakereskedő, kereskedelmi és iparkamarai beltag. Győrben a bencés gimnáziumban érettségizett, majd ezt követően Bécsben végzett kereskedelmi kurzust. Az 1880-as években négy évig Franciaországban, később Angliában szerzett kereskedelmi tapasztalatot. 1886-ban tért vissza Győrbe, ahol a kor szokásaitól eltérően nem alapított önálló vállalkozást, hanem "menedzser" típusú karriert épített. Előbb a Schreiber D. és fiai cég győri üzletének az élén szerzett tapasztalatokat. Később a Győri Áruraktár Rt. elnökhelyettese, a Légszeszgyár Rt. és a Lloyd igazgatósági tagja lett. GYEL. 2003. 44 Szakái Gyula, Vállalkozni Győri Polgárok 1870-1940 V Harmattan Könyvkiadó, Budapest, 2002. 285.p. 45 Szakái Gyula, Vállalkof) Győri Polgárok 1870-1940 L’ Harmattan Könyvkiadó, Budapest, 2002. 289. p. 94
