Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Borbély Tamás: Dr. Giesswein Sándor és Zechmeister Károly vitája a kegyúri jog értelmezéséről
Dr. Giessmin Sándor és Zechmeister Károly polgármester vitája a kegyúri jog értelmezéséről egyletnek 60 ezer korona tőkéje volt. Az épület jelenleg a Bisinger-sétányon működő pénzügyi középiskolának ad helyet. Tehát joggal gondoljuk, hogy a vitázó feleket politikai és gazdasági érdekeik is komolyan befolyásolták, ezért nem zárható ki, hogy a kegyúri jog körüli vita és a fellebbezés csak ennek a küzdelemnek a „takarója” lehetett. Természetesen nem zárható ki az sem, hogy a nádorvárosi plébános-választás kapcsán ténylegesen csak a kegyúri jog értelmezése körüli, amúgy több évtizedes országosan zajló és visszatérő vita egyik felvonásának szemtanúi lehettünk. A plébániajavadalom további sorsa mindenesetre a következőképpen alakult: a magyar királyi közigazgatási bíróság „... a fennforgó vitás ügyben a maga hatáskörét meg nem állapítja, s a panaszt érdemleges tárgyalás nélkül visszautasítja. ”46 47 A közigazgatási bíróság döntését azgal indokolja, hogy az 1896. XXVI. t.c. 1 és 17. paragrafusa47 alapján csak azokban a kérdésekben van joga eljárni, amelyek kifejezetten ehhez a bírósághoz tartoznak. Ezek után a vitás kérdésben patthelyzet állt be, és a nádorvárosi plébániajavadalom még majd egy évig betöltetlen maradt, mikor is 1903 augusztusában az előző évi választás győztese, Berky Zoltán körülményeinek megváltozására hivatkozva visszalépett a pályázattól. Ezután Giesswein Sándor és társai visszavonták fellebbezésüket, majd 1903 októberében ünnepélyes keretek között beiktatták Nyőgér Antalt Nádorváros plébánosának, amely tisztet haláláig, 1924-ig töltötte be. Győr városa még két kegyúri templomot épített a következő négy évtizedben. Az ország első modern templomépületét Győr-Gyárvárosban, a Jézus Szent Szívének római katolikus templomot, — 1928-1929 Arkay Aladár tervei szerint — valamint Győr- Nádorvárosban a Szent Imre templomot, amelyet tízévnyi erőfeszítés után 1943. június 3-án, Áldozócsütörtökön Boldog Apor Vilmos megyés püspök szentelt fel. Mindkét kerület többségében a munkásság és az alsó középosztály által lakott városrészek. 46 GyVL: Győr thj. város tanácsának iratai IV. 1402 c. 1924 IX. 502 sz. 47 1H 96. évi XX11. te. a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságról. 95
