Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Borbély Tamás: Dr. Giesswein Sándor és Zechmeister Károly vitája a kegyúri jog értelmezéséről
Dr. Giesswein Sándor és Zechmeister Károly polgármester vitája a kegyúri jog értelmezéséről olyan alkalmazása, hogy evvel az egyház intézményeinek, tanításainak védelmére, .r a keresztény társadalom megerősítésére és az ellenfelek lefegyverzésére szolgálhasson. ’97 A város politikai nyilvánosságában, újságaiban Giesswein Sándor irányításával a katolikus Dunántúli Hírlap,s oldalain, és a liberális Győri Hírlap valamint a Garabondásdiák című élclap hasábjain Szpvay Gyula39 szerkesztő vezetésével élénk politikai és kulturális értékrendbeli vita zajlott a katolikus és nagyobb részt szabadkőműves befolyásos polgárok között. A „Philantrópia” szabadkőműves páholy fennállásának tizenhárom éve alatt kilencven vezérdkket írtak, vagy jelent meg róluk"10 Mihalkovics Tivadar" főmester — aki több cikluson át a Város Törvényhatósági Bizottságának a tagja — 1902-ben külön cikkben ismertette a Győri Hírlapban a Symbolikus Nagypáholy alapszabályát. A Város Törvényhatósági Bizottsága komoly harci terep a növekvő munkásréteg meghódításáért, érdekeik képviseletéért, és ebben a harcban a törvényhatósági bizottság szabadkőműves tagjai igyekeztek a keresztény szociális mozgalom pénztárosát ellehetetleníteni és rajta keresztül Giesswein Sándor egyesületének befolyását csökkenteni. Akár ügy is, hogy Nyőgér Antalt választás útján kiiktatják a plébániajavadalomból következő tekintélyből és az alsó társadalmi rétegeket érintő befolyásból. Rzzel a lépéssel lehetőség nyílt volna a Győrött egyébként is igen erős és jól szervezett győri keresztényszocialista mozgalmat gyengíteni és ellehetetleníteni a nádorvárosi, Kálvária utcai munkásság és kispolgári rétegek körében. 17 Vörös Károly, Gazdaság és társadalom a dualizmus korában, Várostörténeti Tanulmányok, Győr Megyei Város Tanácsa, 1971. 391-392. p. 3S Giesswein Sándor 1902-től szerkesztette a Dunántúli Hírlapot 39 Szävay Gyula (Zenta, 1861. aug. 29. - Bp., 1935. máj. 1.): költő, közgazdasági író. A középisk.-t Szegeden, a jogot Győrött végezte. 1883-ban Győr város szolgálatába lépett. 1920-tól a bp.-i kereskedelmi és iparkamara főtitkára. 1883 — 87 közt a Garabonciás, majd a Győri Hírlap, később a Debreczeni Nagyújság szerk.-je. 1902-től a Petőfi Társ. tagja, 1920 — 25-ben főtitkára volt. 1910-től a Kisfaludy Társ. tagja. Több verseskötete és verses drámája, továbbá néhány tanulmánya jelent meg. - F. m. Költemények (Bp., 1892); Az első lépés (színmű, Bp., 1897); Vitézi ének és más újabb versek (Bp., 1905); Szép Ilonka (daljáték, Bp., 1906); Az ezüst pohár és más újabb versek (Bp., 1908); Dózsa György (tragédia, Bp., 1914). — írod. Sík Sándor: Sz. Gy. emlékezete (Koszorú, 1938). 411 Szakái Gyula, Vállalkozó Győri Polgárok 1870-1940 1.’Harmattan Könyvkiadó, Budapest, 2002. 277.p. 41 Mihalkovics Tivadar Budapest, 1848. december 2. - Győr, 1927. február 11. Jogász, sportvezető. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Pécsett lett ügyvéd és segédszerkesztője a Pécsi Naplónak. Az 1870-es években költözött Győrbe. Az 1880-as években királyi közjegyző lett, tagja a törvényhatósági, majd a közigazgatási bizottságnak. Kiváló muzsikus volt, brácsásként játszott a Győri Ének- és Zeneegylet zenekarában. Tagja lett a szabadkőműves körnek 1898-ban, 1900-ban a páholy első nagymestere. 1907-ben alapító tagja volt a Győri Társadalomtudományi Körnek, majd az 1918 őszén szerveződött Radikális Párt győri szervezetének. Kiváló sportszervezőként 1877. augusztus 8-án 14 taggal megalakította a Győri Evezős Egyletet. Az egylet tagjai túrákon vettek részt. 1878. május 1-jén avatták fel Győr város első úszó csónakházát a Rába folyón. 1883. augusztus 23-án alakult meg Balatonfüreden az Országos Evezős és Vitorlás Szövetkezet, melynek elnöke lett. 1896-ban a millennium évében elkészült a Radó téri szárazföldi csónakház, kedvenc kirándulóhelye a győri polgároknak. A csónakház mellett teniszpályát, lövészpályát építettek, az épületben pedig vezetésével vívóversenyeket rendeztek 1909-ben az egyesület örökös, tiszteletbeli elnökének választották meg. GYÉL. 2003 93
