Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Csik Tamás: Révfalu Győrhöz csatolásának története és az egyesítés utóélete
Csik Tamás A csatlakozási tárgyalások Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy három fő szereplője volt ezeknek a tárgyalásoknak, hiszen Győrön és Révfalu-Pataháza községen kívül még Győr vármegye is képviseltette magát, mint az a közigazgatási egység, ami alá a település korábban tartozott. Hogy mennyire nem csak formális tárgyalásokról volt szó, azt jelzi már az is, hogy a község Győrhöz csatolásához külön törvényt kellett hoznia az országgyűlésnek, és több olyan, az ügyet tárgyaló, dokumentumot is őriz a levéltár, amelyen az akkori miniszterelnöknek, jy. Tis^a Istvánnak az aláírása látható (lásd a mellékletben).4 A község Győrhöz csatolásának gondolata már a 18. században felmerült. Révfalu akkor is szoros kapcsolatban állt a várossal, és az árvíz elleni védekezés már akkor is nehezen viselhető terheket rótt a településre. Erre mégis várni kellett egészen 1905-ig, és akkor sem volt zökkenőmentes a folyamat, mert hol a megye, hol pedig egyéni érdekek akadályozták az egyesülést. 1902-ben a község ismét kezdeményezte a csatlakozást. De érdemes sorra venni az ezzel kapcsolatos elvárásokat Révfalu részéről. Ugyanezen év április 27-én ilyen feltételeket szab a község képviselő testületé: I) Egy állandó vashíd felépítése, mely kocsi-közlekedésre is alkalmas és adómentesen használhatják a település lakosai. Mindezt pedig a Rábca medrének elvezetésétől számítva 1 éven belül, vagy ha a folyó elvezetésére 2 évnél többet kellene várni, akkor 3 évet kapna a híd építésére a város. 2) Vízvezeték átvezetése a hídon, a község vízellátásának biztosítása. 3) A község területének felmérése után az utcák kövezése és a közterületi villanyvilágítás bevezetése. Mindezt hasonló szinten, mint a város bármely más részén. 4) A község teljes vagyonát (400.000 Kr.) az új híd felépítésére fogják fordítani. 5) A község vagyonát a város átveszi. 6) Ugyanolyan jogokat kapnak a révfalusiak, mint az összes többi városi polgár. 7) Rendőrőrs felállítása. 8) Még a feltételek meghatározása előtt községivé alakított iskolát a város átveszi (korábban felekezeti volt). 9) Az utcákat és a vízállásokat a község területén a csatlakozás után feltöltik. 10) A jegyzőt, a segédjegyzőt, a tanítókat, a szülésznőt és a hivatali szolgákat a város átveszi korábbi jogállásukban. II) A település a továbbiakban is Révfalu néven szerepel, mint városrész.5 4 Győr Megyei Jogú Város Levéltára (továbbiakban: GyVL) IV.1402.C; 1902.IX/98 5 GyVL V. 1502.a; 3/1902 74
