Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Csik Tamás: Révfalu Győrhöz csatolásának története és az egyesítés utóélete
Révfalu Győrhöz csatolásának története Mint látható, Révfalu rengeteg megoldandó probléma előtt állt a korban, kezdve az árvíz elleni védekezéstől a közbiztonságig. Ellenben más községekhez képest jelentős vagyonnal rendelkezett, így ennek átadásáért cserébe elvárták a várostól a település addig megoldadan gondjainak rendezését. Természetesen voltak a városban olyanok, akik szerint túl sokat kért a község, viszont akárhogy is állt a dolog, Győr Törvényhatósági Bizottsága még ugyanebben az évben elvileg rábólintott a csatlakozásra, de a konkrét feltételek tisztázását egy tárgyalási sorozattól várta. Amennyiben az ugyanekkor csatlakozni óhajtó Győr-Sziget ismét felvetné a kérdést, akkor a város egy közös bizottság kiküldését javasolta a két település és a város megbízottaival. Ebben a bizottságban a város küldöttségét maga a polgármester vezette, de olyan jelentős személyek is helyet kaptak benne, mint például Petz Lajos. A csatlakozást ekkor 1903. január 1-re tervezték/’ Erre azonban mégis várni kellett egészen 1905-ig. A korábbi kutatások főként Győr vármegye ellenállásával magyarázzák az ügy elhúzódását. Természetesen ez részben megállja a helyét, hiszen a megye már 1903 nyarán kijelenti, hogy nem hajlandó a csatlakozást lebonyolító bizottság munkájában semmilyen formában részt venni, hiszen az amúgy is kis területű vármegye ezzel még kisebb lenne, és bevételtől is esne el ezzel a lépéssel.6 7 * Több fórumon is kinyilvánították, minden erejükkel azon lesznek, hogy akadályozzák az egyesítés folyamatát. Goda Béla alispán jelentette ki 1904-ben, közvetlenül az egyesítés előtt a vármegye közgyűlésén, hogy „nemcsak a vármegyeházán tiltakozott ő ez ellen, de kintjárt a községekben is, és Révfaluban nem is tudták megkedvelteim az összefogás eszméjéé"P Ezek után talán már nem is volt meglepő, hogy a község képviselő testületé, alig pár hónappal a korábban ismertetett feltételek bejelentése és a város általi elfogadása után, július 27-én leveszi a napirendről a csatlakozás kérdését, mint olyan ügyet, amelyet az idő szerint nem látott célszerűnek.9 * ii Pedig áprilisban még arról tudósított a helyi sajtó, hogy Révfalu „ sokkal életrevalóbb, gyorsabb mozgási?’ és „ügyesen vezeti a csatlakozás előkészítését, igen közel áll ahhoz hogy Győrszigetet megelőzze”-w Természetesen nem tudni, hogy a megye aknamunkájának volt e ezen döntés kiváltó oka, de minden bizonnyal fontos érv lehetett a csatlakozás ellen a község lakosai számára. Pedig Győr továbbra is szorgalmazta a csatlakozási tárgyalások folytatását, sokat sejtet az idézet a közgyűlési jegyzőkönyvéből: „a közvélemény hullámzásai miatt ez idáig eredményre nem vezettek [a tárgyalások; Cs.T.] - egyidejűleg határozatilag kimondja a közgyűlés, hog a Révfalu községgel való egesülést közigazgatási, közbiztonsági és közegészségügi szempontból kívánatosnak ....tartja’." A k özvélemény hangulatváltozásai a megye ellenzésének is köszönhetőek, de legalább ennyire utalhatnak a Révfaluban eredetileg is meglévő szkepszisre a csatlakozással kapcsolatban. A város szempontjai szintén megjelennek, a közigazgatási, közbiztonsá6 GyVL IV. 1402.c; 1902.IX/98 7 GyVI. IV. 1402.c; 1902.IX/98 K Dunántúli Napló; 1904. 10. 04. 5 GyVL V. 1502.a; 14/1902 1(1 Győri Hírlap; 1902. 04. 19. ii GyVL IV. 1401 .a; 1902/235 75
