Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Csik Tamás: Révfalu Győrhöz csatolásának története és az egyesítés utóélete
Csik Tamás Révfalu Győrhöz csatolásának története és az egyesítés utóélete Zechmeister Károly polgármester halálának 100. évfordulójára emlékezik a város, az évfordulóhoz kapcsolódva választottam a tanulmány témájául Révfalu község Győrhöz csatolását, hiszen a város fejlődésében oly fontos időszak meghatározó alakjának egyik utolsó jelentősebb feladata volt „Nagy Győr” létrehozása. Ma már nem hallani a város nevét ebben a formában, a kortársak számára viszont ez az elnevezés vált közkeletűvé 1904 és 1905 fordulóján, amikor Győr-sziget és Réifalu-Patahá^a községeket a városhoz csatolták, ezzel a város területe 45 négyzetkilométerről 54 négyzetkilométerre nőtt, a korábbi, közel 29 000 fős városi lakosság száma pedig 44 300-ra az 1910-es népszámlálás adatai szerint.1 így Győr megindult a nagyvárossá fejlődés útján területileg és a népességszám tekintetében is. Természetesen ma már senki nem vitatja, hogy az ország jelentősebb városai között tartják számon Győrt, de — ne feledjük — az 1905-ös évben az ország területén még Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár vagy Szabadka számítottak jelentősebb nagyvárosoknak a főváros után. Ezeknek a településeknek eredt a nyomába a területileg is gyarapodó Győr. A témaválasztás talán különös lehet azok számára, akik ismerik a város történelmének ezen szakaszát, hiszen az ugyanekkor csatlakozó Győr-Szigettel nem foglalkozik a tanulmány. Ennek leginkább az az oka, hogy — főként Sáry István jóvoltából - Győr-Sziget története jóval ismertebb, mint Révfalué. Révfalu esetében Göcsei Margit művét lehet a leginkább említeni, de ez a település teljes történetét feldolgozza, így szükségszerűen csak egy kisebb része foglalkozik az általam vizsgált korszakkal.2 Ezen kívül még Tomaj Ferenc 1970-ben megjelent tanulmánya szól a két település Győrhöz csatolásáról, ebben az esetben viszont — a tanulmány jellege miatt, mely mindkét településre koncentrál — szintén szükségszerű, hogy Révfaluval csak az írás egyik fele foglalkozik.1 Ez alkalommal kísérletet teszek arra, hogy bemutassam azokat az egyedi és jellegzetes momentumokat, amelyek csak a Révfaluval kapcsolatos csatlakozási tárgyalásokra voltak jellemzőek és az 1905 utáni időszakra, a csatlakozás utóéletére is kitérek. 1 Tomaj Ferenc; Győrsyiget és Révfalupataháy községek Györhöy csatolásának története; in.: Arrabona; 1970/12; 282.p. 1 Göcsei Margit; Révfalu, Győr G. kerület településtörténete ' Tomaj Ferenc; i.m. 73
