Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
Szakái Gyula ellentétben a pártoktól és minden egyéb politikai csoportosulástól távol tartotta magát. Ez a mentalitásváltás, mint később látni fogjuk a győri polgárság nagy részére jellemző. Egy gyökeresen más értékekkel rendelkező korszakban 1968. augusztus 4-én a Kisalföld újságban tfA nagy alkotások polgármestere” címmel közel hasábnyi írás emlékezett meg Zechmeister Károlyról. A cikk szerzője szerint a polgármester egy akkor felbukkant, majd azóta rejtőzködő naplója szolgáltatta az indítékot a méltatáshoz. Az írásban megjelenített emberkép valójában a korabeli győri polgár képe volt. Valójában miért is lett volna más? A város vezető polgárainak különböző (gazdasági, politikai, kulturális) elit csoportjai, mint már említettük, a virilizmus intézményén keresztül együttesen vettek részt a város vezetésében. Ebből adódóan szoros kölcsönviszony alakult ki a legkülönbözőbb győri polgári szerepkörök között. A kutató előtt karakteres egyéni magatartásformák és arcok jelennek meg. Érdemes lenne a korabeli Győr vezető polgárainak fotójáról kiadni egy képeskönyvet. Az arc, a jellem és a tettek kapcsolatáról így vélekedik egy világhírű német író. „A szellem kivési magának az arcot, és akiben él a tudás, olvas belőle. Ahogy a fenti világban kialakulnak a lelkek és a sallernek, magukra öltik biztos formáikat is, felépítik szilárd szerkezetüket, és ez tükröződik később az emberi arcban. ”23 Mit lehet kiolvasni a korszak arcaiból? Mindenkinél észrevehető egy stabil polgári magabiztosság, amit a realitás — és szociális érzék, a szolidaritás és a személyes felelősség- tudat, valamint a távlatokban való gondolkodás jellemzett. Tudjuk, hogy voltak ki- sebb-nagyobb ellentétek, vagy akár feszültségek is a városi polgárság köreiben. Ugyanakkor az egység mégis erősebb volt ennél. A település folyamatos gyarapodása megteremtett egy érezhető biztonságtudatot, ami megalapozott egy racionális kalkulátori magatartást, továbbá erős és mindmáig érezhető lokálpatrióta értékrendet, ami önmagában is gazdaságfejlesztős tényezővé vált. Sajnos, hogy ez az értékrendszer és magatartásmód nem tudott generációk során áthagyományozódni, hiszen az ország és a város élete már nem sokkal Zechmeister Károly halála után többször is törést szenvedett és nem egyszer a múlt folytatása helyett annak megtagadása volt a vezérlő elv. 23 Lion Feuchtwanger 1990./ad Süss 41 .o. Budapest, Európa 72
