Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
lyára lépett és nem a családi vállalkozást folytatta. Bátyja orvos, ő pedig városi tisztviselő lett. Tekintélyes vagyona lehetett, mert a legtöbbet adózók hetvenes listáján többször is találkoztunk vele. A korabeli győri polgárok háztulajdonosként és tűzoltóparancsnokként ismerték. Feltehetően a családi vagyon (háztulajdon, részvények) biztosította ezt a kiemelkedő anyagi hátteret, ő ugyanis nem érdeklődött a gazdasági ügyek iránt. Szávayhoz és Mihalkovicshoz hasonlóan az irodalom és a közszereplés vonzotta igazán. A bencés gimnázium önképző körében RJvay nyelvészeti munkásságáról tartott előadást, de feljegyezték kiváló versmondói képességét is. O mondta március 15-én az ünnepi beszédet az iskolában, ami nem kötelesség, hanem az ünnepibeszéd-pályázat győztesének a jutalma volt. Már nagyon fiatalon, közvetlenül az érettségi után rendszeresen publikált a Győri Hírlapban. A tehetséges fiatalember 1900-ban a városi számvevőszéknél vállalt munkát, amihez a felsőfokú végzettséget 1904-ben szerezte meg „államgazdasági syámtartásból”. A társas élet különböző fórumai azonban mindig vonzották. Belépett az önkéntes tűzoltóegyletbe és egyúttal a Győri Tisztviselők Körének, is a jegyzője lett. Ereje szinte kifogyhatatlan volt. A magántisztviselők báljára 1902 farsangján ,,Táncy” címmel kiadványt szerkesztett és nem sokkal később jelent meg verses-tárcás kötete is. Még az év novemberében megindította a Győri Színházi l^apot. Erdély 1908-ban hivatásos tűzoltótiszt, városi parancsnok lett. Nevéhez fűződik az önkéntes-hivatásos tűzoltóváltás, amit igen tapintatosan bonyolított le. Munkáját komolyan vette, amit számtalan tanulmány és kézikönyv is bizonyít. Minden érdekelte, ami új és szokatlan volt a korabeli polgárok szemében. 1906-tól, mint okleveles gyors - írótanár több iskolában is oktatott; később magániskolát is indított, ami országos viszonylatban is elismerést váltott ki. De ugyancsak ott találjuk a Győri Automobil és Motor Club alakulásánál 1929 szeptemberében. Ennek az egyesületnek a tagságát a tehetős hivatalnok-értelmiség alkotta.22 Érdekes, hogy a századfordulós és a húszas évek önálló kereskedő- és iparos vállalkozói hiányoztak a körükből. Ez a technika után vonzódó csoport az egyesületet sokkal inkább társaskörnek, mint sportklubnak tekintette. A versenyeknél ugyanis sokkal fontosabbak voltak a kirándulások, vacsorák és barátko- zások. Gazdasági szakember, író-költő, kultúraszervező, egy felelősségteljes szervezetet irányító menedzser. Ezek az igen tág határok jelzik Erdély tevékenységét, amelyek közül természetesen a sport sem hiányozhatott. 1923 márciusában megindította a Dunántúli Sport Újságot. Az általa írt vezércikkben arra kereste a választ, miként lehetne a sport eg}' szűk kör tevékenysége helyett minél több ember rendszeres életformája. Elvállalta eg}' népszerű régi sportklub elnökségét, de neve felbukkant a Győri Polgári Korcsolyázóegylet vezetésében is. Nemcsak vezető, szervező volt, hanem a családi hagyomány szerint ötvenéves koráig rendszeresen evezett és teniszezett. Energiája hihetetlen teljesítményekre sarkallta. Már életkora ötvenes éveiben járt, amikor elvégezte a pécsi egyetemet, ahol „Szabó Degső regényköltészete” című disszertációjával bölcsészdoktori címet szerzett. A családi hagyomány úgy tartotta, hogy a korosodó családfő egyetemi tanulmányaival gyerekeinek kívánt példát mutatni. Szávayval és Mihalkoviccsal A város és polgárai Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején 22 Szakái Gyula: Közös nyelvük az autó. Magyar Nemzet, 1998. június 31., 28. 71
