Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Bana József: Győr legnagyobb polgármestere, Zechmeister Károly
Győr legnagyobb polgármestere Zechmeister Károly Baross Gábor és Győr kapcsolata Meg kell emlékeznünk Baross Gáborról a „vasminiszterről”, Győr díszpolgáráról, aki Zechmeister Károly mellett szívén viselte a város sorsát. Barosst Győrből négyszer választották meg képviselőnek, és ezért talán érthető a város iránti szeretete. Baross különösen sokat tett a külkereskedelmi forgalom növelése érdekében. Ezt szolgálta többek között a vasutak állomosítása, s az úgynevezett zónatarifa bevezetése. Ennek lényege az volt, hogy a személyszállításnál a távolság növekedésével arányosan csökkent egy-egy zónára eső viteldíj. A forgalom rövid időn belül megnövekedett. Amíg a győri vasútállomáson 1889 júliusában 9800 utas fordult meg, addig a zóna első havában ez a szám 16 888 főre emelkedett. Ebben az évben nyílt meg Győrött a teherpályaudvar, mely rendkívül sokat javított a város közlekedési gondjain. Ekkor épült fel a Rába vasúti híd és készült el az évtizedek óta szorgalmazott Duna parti szárnyvasút. 1890-ben Baross Gábor öt új kereskedelmi kamarát állított fel, melyek közül egyet hosszú várakozás után Győr kapott. 1891-ben Győr városa és Győrsziget nagyközség telefonhoz jutott. Ebben az évben Baross egyre határozottabb intézkedéseket hozott a hazai közgazdasági és pénzügyi érdekek érvényesítése érdekében. Az 1892. januári országgyűlési választások előtt a Győri Közlöny összegezte Baross Gábor eddigi tevékenységét és érdeméül hozta fel a vasutak államosítását, a posta és a távíró egyesítését, a személy- és áruzóna behozatalát, a Vaskapu szabályozását, a munkáskérdés rendezését, a hazai iparnak nyújtott kedvezményeket, a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó törvény meghozatalát, a hazai ipar és kereskedelem fejlesztése érdekében végzett munkáját. Május 8-án bekövetkezett korai halála nagy veszteség volt az országnak és Győr városának. Nem véletlen, hogy a Győri Kereskedelmi és Iparkamara innen indította el a mozgalmat a budapesti Baross szobor létesítésére.24 Győr lakóházai A következőkben áttekintést kaphatunk a város épületi- és lakásviszonyairól. Győrben 1869 és 1900 között az egyemeletes lakóházak száma 387-ről 424-re, a kétemeleteseké 52-ről 68-ra nőtt, míg háromemeletes lakóház csak 1 épült. Ebben az időszakban (1869 és 1900 között) döntően a földszinten levő lakások száma nőtt meg: 3529-ról 4833-ra (ide számítva 7 félemeleti lakást, de nem számítva ide 25, a pincében levőt, ill. alagsorit). Az első emeleti lakások száma 662-rő 845-re, a második emeletieké 92-ről 121-re emelkedik. Az egyetlen 3 emeletes lakóház 3. emeletén csak 3 lakás van. 24 Dr. Sáry István: Baross Gábor és Győr. Kisalföldi Kalendárium 1995. p. 53-54.; Dr. Sáry István: Győr és a vasutak 213-224, p. - Sáry István: ,y\ váross^építő" Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából, Életutak 2008. 1. 37
