Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Bana József: Győr legnagyobb polgármestere, Zechmeister Károly
Bang József 7. 1894. Kuffler Benő mennyezetnádfonó üzem 8. 1895. Árpás Ignác cukorgyár 9. 1896. Relle Dániel darálómalom, később Kopstein Richárd malma 10. 1896. Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. 11. 1898. Klein S. és Tsa. cirokseprőgyár 12. 1899. Schramm Kristóf kencegyár — Néhány év után beszüntette üzemét, 1905-ben a Szeszgyár vette át és hamuzsírgyártásra rendezte be 13. 1900. Akkumulátorgyár 14. 1900. Koestlin L. és Co. Rt. Biscouit gyár 15. 1900. Állami selyemfonó 16. 1901. Pamut- és Gyapjúfonógyár Rt. 17. 1902. Brenner Elek füstcsőgyár 18. 1903. Steiler és Schulzbeck cirokseprűgyára 19. 1904. Benes testvérek vegyészeti gyára 20. 1904. Városi villanytelep 21. 1905. Richards Richard finomposztógyára 22. 1905. Gráb M. és Fiai viaszosvászongyára Ebben az időszakban tehát 22 gyár alakult Győrben. A város igazi iparvárossá nőtte ki magát. Rendkívül megnövekedett a gyárak száma és ez legfőképpen a város vezetésének volt köszönhető, mert a város határában olcsón vagy ingyen adták a földeket a gyárak számára. A következő közgyűlési jegyzőkönyv az iparcsarnok létesítéséről szól: „Tekintettel Győrvárosának kiválóan ipari jellegére és apón körülményre, hogy egy iparcsamok létesítése és fenntartása városunk iparának fejlesztésére s ez által a közpagyonosodásra csakis üdvös hatással lehet, — tekintettel másrészt arra, hogy a szervesebb iparcsarnok ma még csak a kezdeményezés stádiumában van, s annak tényleges létesítése még hosszabb időt fog igényelni, — ugyanazért a város törvényhatósági bizottsága a tervezett iparcsamok céljaira jövő 1890-ik évtől kezdve 3 éven át évi 500frt összeget ezennel megszavaz ”11 Az ipar fejlődéséről a következő cikk jelent meg Győri Hírlapban 1896-ban: „... Regi szép álom, hogy Győr, mint gyárváros, az igazi kultúra magasabb fokára emelkedjék. Kedvező geográfiai és vasúforgalmi helyzete van hozgá. Vize, fája, olcsó munkása, alkalmas telepe, egyszóval minden. Ott a Dunaparton, a gőzhajóállomásokon túl egy nagy terület kínálkozik telepnek, a városrét, melynek egyenletes mély lapályához egyértelműleg csatlakozik a szeszgyári telep dombos környéke, a reménybeli gyárvárosrész területe, ide elfér minden. Ha a téli kikötő e terület csúcsain létesül és az árúraktárak a partokra helyezkednek s talán még a villamos áramfejlesztő telep is ide került, meg lesz a^va e vidéknek az igafi karaktere. Éppen egypár nagyszabású gyár kell még hozgá, hogy a kép befejezetten jó hatású legyen... ’22 23 22 GyVL: Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1889. január 15. 26. 23 Wilhelm Pieck Wagon- és Gépgyár története 1896-1956., Győr, 1956. I. rész 1896-1919 7-13. p. 36
