Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Bana József: Győr legnagyobb polgármestere, Zechmeister Károly
Győr legnagyobb polgármestere Zechmeister Károly hogy íróasztala mellől mehessen nyugalomba) utódja, Wennes Jenő változatlanul fog tovább vinni. Kezdettől fogva bőkezűen és olcsón adja a (szükség esetén vásárlással is gyarapítón) városi telkeket az idetelepülni kívánó gyáraknak; víz- és gázvezetéket, valamint csatornázási lehetőséget. Elektromos energiát nyújt számukra, támogatja iparvágányaik kiépülését, — mindezeket nagyon olcsó áron. De máskor is kész kiállni a város ipara mellett: a magyarországi ipari szeszgyárak termelésének kontingentálását tárgyaló minisztériumi értekezletre a szeszgyár igazgatójával együtt a polgármester is felutazik Budapestre, a város súlyával is támogatandó a gyár álláspontját. A számítás végül is valóban bevált: egyrészt az idetelepülő — mint láthatjuk valóban nagyszámú — nagyipari vállalat néhány éven belül hatalmas pótadóbevételt biztosít a város pénztárának, másrészt a helyi burzsoázia túlnyomó részének már csak nagyon korlátozott gazdasági tevékenysége számára is váratlan, nagy és gazdag piacot teremt. Azt a profitot, amit ezek az iparfejlesztés aktív befolyásolására — mint láttuk — már nem képes, ahhoz kevéssé tőkeerős, polgárok egyenként sohasem tudták volna elérni, azt most, a város gyáriparáénak megteremtésével így megkapják. Igaz, hogy nem a gyári vállalkozások részvényeinek kuponjait vágva (hiszen e részvények jóformán el sem jutnak hozzájuk), hanem a saját vállalkozásaiknak az iparosítás révén szépen megnövekedett forgalmán keresztül. Persze, ez a haszon így jóval kisebb a részvények osztalékánál, — a hajdani kereskedő középpolgár részéről azonban, aki alól a kereskedelem talaja elvész, kétségtelenül ez a politika lesz a legveszélyesebb magatartás, és ennek támogatása a legjobb politika a kisiparosnak és kiskereskedőnek is, aki az így megnövekvő népességszám révén fogyasztói körének megnövekedését várhatta.20 Az ipar fejlődése Zechemister Károly a törvényhatósági bizottságban többséget tudott biztosítani ahhoz, hogy olcsó telekjuttatással, adókedvezmény adásával mozdítsák elő hazai és külföldi érdekeltségek győri gyáralapítását.21 Nézzük meg, hogy milyen gyárak alakultak 1888 és 1905 között: 1. 1888. Pfeiffer László darálómalom 2. 1890. Kajanitz Károly vegyigyár 3. 1890. Pfeiffer testvérek gőzmalom 4. 1890. Magyar-Angol Biscuit Gyár Rt. - Nagy Mihály tésztagyárát vette át és ebből alakult 1900-ban a Koestlin L. és Co. Rt. 5. 1891. Schramm (Döme) Kristóf hamuzsírgyár 6. 1893. Krossmann és Redlich szalámigyár 20 Vörös Károly: A győri városigazgatás és várospolitika történetéhez 1861-1914. Tanulmányok Győr és vidéke történetéből, Győr. 1978. 113-127 p. 21 Czigány Jenő: ,,A nagy alkotások polgármestere ”, Kisalföld 1968. augusztus 4. 35
