Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
7. Kísérlet a korszerű főiskolai szervezet kialakítására
KÍSÉRLET A KORSZERŰ FŐISKOLAI SZERVEZET KIALAKÍTÁSÁRA 7. KÍSÉRLET A KORSZERŰ FŐISKOLAI SZERVEZET KIALAKÍTÁSÁRA A Művelődésügyi Minisztérium — valószínűleg a pártközpont illetékeseinek egyetértésével — úgy döntött, hogy a „szocialista oktatáspolitika szellemében” az üzemmérnökképzés korszerűsítését elsőként a közlekedési és távközlési területen valósítja meg. 1973-ban országos rektori-főigazgatói értekezleten hivatalosan is bejelentették, hogy a minisztérium a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát kísérleti intézményként veszi figyelembe. Ez a főiskola számára teher és meglepetés volt. A döntést nem előzte meg semmilyen konzultáció az intézmény vezetőivel. Ha erre sor került volna, ha a főigazgató erről nem a rektori-főigazgatói értekezletre szóló meghívóból értesült volna először, és ha a főiskolát korábban bevonták volna a minisztériumban állítólag létrehozott munkabizottság munkájába, akkor biztosan kérte volna, hogy más intézménnyel kísérletezzenek. Erre minden oka meg lett volna, mert a négy helyről Győrbe történő áttelepülés, a nagymérvű személyzet- és tananyagcsere, valamint a beruházás éppen elég gondot jelentett az egész kollektíva számára. Ehhez nem hiányzott a „tananyag integráció” és az állítólag szervesen hozzá tartozó szervezet-átalakítás új követelménye. A tananyag integráció és az ahhoz illeszkedő szervezeti reform fogalmakkal főiskolánk Főigazgatói Tanácsa már többször találkozott 1973—1974-ben olyan üléseken, amikor a főiskola átmeneti és végleges szervezetére való lépcsőzetes átállás kérdéseivel foglalkozott az akkori minisztériumi referens jelenlétében. A fogalmak tartalmát a minisztérium képviselője megkísérelte megmagyarázni, de ez nem sikerült. (Az integrációs törekvés célja elsősorban a régi, megcsontosodott kari-tanszéki rendszer megreformálása volt. Ennek formai megjelenése volt az intézet — osztály rendszer, amely az integrált oktatási koncepciót volt hivatva reprezentálni). A meg nem értett válaszok után — az ugyancsak kísérleti célra kiválasztott BME Közlekedésmérnöki Kar oktatóihoz hasonlóan — tudomásul kellett venni, hogy a szervezetek neve megváltozik, a tantárgyak tartalmának egyeztetése későbbi feladat. A Tanács által így elfogadott szervezet-tervezetet a főiskola a minisztériumnak 1974. július 2-án írásban előterjesztette. Erre válasz nem érkezett. Röviddel ezután váratlan dolog történt. 1974. július hó 4-én, hétfőn tartotta a július hó 1-jével felállított Oktatási Minisztérium az első miniszteri értekezletét. Az értekezlet napirendjének első témája volt a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola első részlegének áttelepülése Győrbe. Az előterjesztés szövege szerint „.. .már most biztosítani kell, hogy Győrött az új integrált szervezeti forma kerüljön bevezetésre. Ezért Győrött Közlekedési és Postaüzemi Intézetet kell szervezni, oda kell áthelyezni Szegedről a vasútüzemi, a vasúti távközlési és a biztosítóberendezési szakot, Budapestről a vasútgépész es a postaüzemi szakokat, — minden további belső csoportosítás nélkül. Egyébként a Főosztály bizottságot szervezett a főiskola korszerű szervezetének kialakítására. ” Elsőként Hanga Mária, az MSZMP KB Közoktatási Osztályának vezetőhelyettese kérdezte, hogy egyet ért-e a főigazgató és a Főiskolai Tanács az előterjesztés66
