Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
6. Az első főigazgató megbízása
AZ ELSŐ FŐIGAZGATÓ MEGBÍZÁSA dr. Csanádi György miniszter és dr. Polins^ky Karolj miniszterhelyettest kell említeni, akik dr. Perényi Imre BME rektorral együtt részt vettek a Főiskolai Tanács első alakuló ülésén. 6.6.2. A tények a levéltári dokumentumok szerint A szerző visszaemlékezéseinek írása során kutatni kezdett, kereste a minisztériumokban és a Magyar Országos Levéltárban az ügyre vonatkozó iratokat. A minisztériumokban a kutatás teljesen eredménytelen volt. Semmi irat nem volt megtalálható. A Magyar Országos Levéltárban többszöri próbálkozás után sikerült olyan iratokat találni, amelyek némi bepillantást nyújtanak az 1970-es évek elején történtekre. Az egyik irat: az MM Műszaki Osztály 1972. július 3-án kelt feljegyzése, amelyet valószínűleg dr. Po/ins^ky Károly miniszterhelyettes kapott * Ebből idézet: „Műszaki Osztály Feljegyzés Tárgy: győri Közlekedés és Távközlési Műszaki Főiskola egyedi nagyberuházásának felülvizsgálata. A Gazdasági Bizottság 1972. június 21-én tárgyalta a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola beruházásának költségtúllépésével kapcsolatos korábban beterjesztett jelentésünket. Ezt követően 1972. június 22-én a Közlekedési- és Postaügyi Minisztériumban értekezlet volt. Az ott elfogadott tervezetet 1972. június 29-én a KPM Közlekedéspolitikai Főosztályán egyeztették, értékelték az ÉVM, az MM és a KPM illetékesei. A módosított beruházási program javaslatot 1972. november végéig kell a GB részére megküldeni. Ezzel egy időben külön bizottságot kell létrehozni a személyes felelősök megállapítására.” A Gazdasági Bizottság jelzett, 1972. június 21-i tárgyalását megelőzően - egy másik feljegyzés szerint — március 15-én volt egy hatósági helyszíni szemle Győrött. (A főiskola vezetői — miként az előzőekben már jeleztem, erről nem tudtak.) Az erről készült fel- * * Összefoglalóan a következőket ismerteti: Az MM Pénzügyi Ellenőrzési Főosztálya munkatársai a tanulmánytervek készítése óta (1968. június 17.) részt vettek a KPM Konzultációs Bizottság ülésein. Kívánságuk szerint a KÖZTI tervezői átdolgozták (1968. augusztus 15.) a tervet, ezzel ők is egyetértettek, és hozzájárultak a beruházási javaslat elkészítéséhez. Az új költségelőirányzat (a KÖZTI készítette) 516 millió Ft, az alapterület 12.135 m2 volt, amit Vályi Péter (PM) kb. 58 millió Ft-tal csökkenteni kívánt. (1968. szeptember 13.) A KÖZTI az igény kielégítésére két alternatívát dolgozott ki, ebből a legkisebb költségű változat költsége 480 millió Ft volt, 179 ezer légköbméterrel. Ezt elfogadták. A KÖZTI engedélyt kapott 1969. március 25-én a terv készítésére, 448 millió Ft költségelőirányzattal. Közben tárgyalások eredményeként 1969. szeptember 8- án 177.846 légköbméter, 416 millió Ft alapberuházás és 74 millió Ft beruházás költséggel a Gazdasági Bizottság, 1969. évi építéskezdéssel, 1976. évi befejezéssel a beruházási javaslatot jóváhagyta. - 1970. március 20-án a KÖZTI bemutatta a szakértői terveket; kb. 10 millió költségtöbblet miatt nem fogadták el, ezt költségtöbbletnek tekintették. 1970. július 13-án készült irat szerint az MM Műszaki Osztály vezetője megállapította, hogy a tervező műszaki okokra hivatkozva (panel, haránt falas szerkezet) az eredeti tervtől eltért. Ezután hosszú viták következtek (MM-KPM-KÖZTI) és közös, együttes felülvizsgálat. - 1973-ban dr. Csanádi miniszter előterjesztésével a terv a Gazdasági Bizottság elé került (23000 légköbméter többlet, becsült költség 669 millió forint. Az idő múlásával a befogadó tér - műszaki okok miatt 33 ezerre nőtt és ezzel arányosan a költségek is nőttek. 63
