Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
6. Az első főigazgató megbízása
AZ ELSŐ FŐIGAZGATÓ MEGBÍZÁSA beszámolt. Tájékoztatást adott a főigazgató arról, hogy az Oktatási Minisztérium szerint növelték a költségeket a felsőfokú technikumi tanszékek által szerződéses munkában készített labor fejlesztési tervek túlszámlázásai** is, amelyeket a főigazgatónak ellenőriznie kellett volna.”* — Súlyos volt a főiskolai beruházást érintő döntés. Törölték az ötödik tanulmányi épület, a negyedik kollégium, az oktatói szállás és a sportcsarnok építését, a három 7 és kettő 8 emeletesnek tervezett tanulmányi épületet csak hat-hét emeletesre engedélyezték, és a bemházó kötelességévé tették új beruházási javaslat készítését. A jelentősen csökkentett kapacitás miatt a kétszemélyesre tervezett kollégiumi szobákban három-három személyt kellett elhelyezni, és a létesítményen belül több kényszerelhelyezést kellett eszközölni. Nyilvános lett a főigazgatóként kapott büntetés: hivatalos megintés, továbbá egy esztendőre kizárás a fizetésemelésből és a jutalmazásból. Megintést kapott a „túltervezésért ” Mányoki László, a KÖZTI és Mangel János a Beruházási Felügyelőség vezetője, valamint a KÖZTI-vel együttműködő Tallós Elemér irodavezető is. Még a minisztertanácsi végső döntés előtt egy alkalommal Ilku Tál, dr. Csanádi György miniszterek, Kisház/ Ödön, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, dr. Tolinszky Károly miniszterhelyettes és más vezetők a kész betonvázat, a főiskolai épülettömböt megszemlélték, felmentek a harmadik emelet szintjére, és nagy figyelemmel hallgatták az építésvezető tájékoztatását. A szemle után llku Tál miniszter a főigazgatónak köszönetét mondott azért, hogy a nehéz körülmények között helytáll ezen a munkahelyen. Ez biztosan élete főműve lesz ~ mondta. A módosított beruházást a kormány Gazdasági Bizottsága 10110/1973. ,r£ határozatával, további rendkívüli csökkentésekkel végül 1973. február 12-én fogadta el, a munkálatokat a továbbiakban eszerint kellett folytatunk. A főiskola létesítményein végrehajtott nagy csökkentés miatt szükség volt egyes, a kisajátított területen maradt épületek megtartására, felújítására, hogy a működőképesség biztosítható legyen. A döntés csak szűk körben vált ismertté - mindenki „csendben” tudomásul vette. Nyilvánvaló volt, hogy az állam kasszája kimerült, (nem a győri beruházás miatt!) ezért minden fejlesztést vagy leállítottak, vagy jelentősen csökkentettek. A győri vezetők jóindulata hárította el a főiskolai beruházás bizonytalan időtartamú leállítását. Az új főiskola létesítése egyébként óriási erőfeszítések közepette haladt előre, és a Budapesten, valamint Szegeden lévő egységek előkészítése az áttelepítésre ugyancsak folyamatban volt. Eközben minden oktató tudta, hogy a sok munka, a nehézségek nem hátráltathatják a főiskolai hallgatókkal való foglalkozást. Erre egészséges belső és jóindulatú külső hangok is figyelmeztették a főiskola oktatóit. Elsőként ezen a területen is * ** *** solta a főigazgatónak: indítson fegyelmi vizsgálatot a főiskolai laboratóriumok tervezésében közreműködő tanszéken, mert a szerződéses munkákat túlszámlázták és ezzel a költségeket indokolatlanul növelték. A főigazgató ezt taktikai tanácsnak ítélte, és nem fogadta meg. ** A „túltervezés” és a „túlszámlázás” érthetedenek és értheteden az is, hogy az építési technológia változását és az áremelkedést összevonták egyéb szót sem érdemlő hibákkal. *** Az ellenőrzés a megbízó, a munkát átvevő feladata lett volna. 62
