Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
6. Az első főigazgató megbízása
AZ ELSŐ FŐIGAZGATÓ MEGBÍZÁSA 1974 után, pontosabban az áttelepülés és elrendeződés időszakában 1980-ig az új személyi összetételű, nagyobb kapacitású oktatói kar szellemi kisugárzása az újjáalakított testületi szervezetekben lényegesen színvonalasabb munkát tett lehetővé. A főiskola belső ügyei: az új tantárgyak beindítása, tanterv reform bőségesen adtak feladatokat az oktatás és a nevelés területén. A Műszaki Felsőoktatási Intézmények Nevelési Munkaközössége tapasztalatcserére tanárokat adott. A főiskolai oktatók és hallgatók látogatásai több irányú kapcsolatok kiépítését eredményezték. Ezek hatása volt a spontán módon kezdeményezett új tantervek, tantárgyprogramok készítése. A főiskolai testületi szervek „élesztői, kovászai” lettek az oktatói-hallgatói kollektívák tudásszerzési törekvéseinek. Ennek értéke az államvizsgán és a szakdolgozatokban hamar érezhető volt. 6.6. Beruházáscsökkentés 6.6.1. A tények a főiskola oldaláról 1971 végén egy kis bizottság kereste fel a főiskola főigazgatóját Győrött. Vezetője a Minisztertanács egyik főosztályvezetője volt, a tagok pedig az Állami Fejlesztési Bank munkatársai. Hasonló ellenőrzés más intézményeknél is volt. Látogatásuk célja volt a beruházás ellenőrzése. Rövid tájékozódó, tájékoztató beszélgetés után átirányították őket a témában illetékes KPM Oktatási Beruházási Felügyelőség vezetőjéhez. Mintegy negyedévvel később, 1972. március-április hónapokban a Belkereskedelmi Minisztériumból, majd néhány nappal később az Építésügyi Minisztériumból ismerős vezetők telefonáltak a főigazgatónak, és elmondták: minisztertanácsi előterjesztés van náluk, ún. „tárca-körözésen”, előzetes véleményezés céljából. Az előterjesztés tárgya: a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola nagyberuházás ellenőrzésének megállapításai. Az ellenőrök megállapították, hogy a nagyberuházásnál addig 72 millió Ft volt a túlköltekezés, amiért a főiskola főigazgatója a felelős. Ez utóbbi megállapítás valódan, mert a főiskolának sem lehetősége, swm tájékozottsága, sem joga nem volt arra, hogy anyagiakat érintő kérdésekben a jóváhagyottaktól eltérő pénzköltést valósítson meg). A minisztertanácsi előterjesztés szerint — amit a főigazgató nem látott — a felügyeletet ellátó Művelődésügyi Minisztérium a KPM Oktatási Beruházási Felügyelete helyett a főigazgató ellen indított fegyelmi vizsgálatot, és javaslatot tett felelősségre vonására.* (A főigazgató * Amint értesült a főigazgató az ismerősöktől az ügyről, (19711) azonnal felkereste az Uletékes miniszterhelyettest, és súlyos szavakkal illette a példádan eljárást. Eszébe jutott: az egyik korábbi rektori-főigazgatói értekezleten már tett dr. Polins^ky nyilvánosan megjegyzést arról, hogy vigyázni kell a beruházási keretekkel, mert nagy baj lehet túllépés esetén. Ilyen gondok a győri főiskolánál is vannak. Szünetben a főigazgató mondta : a téma nem a főiskolára, hanem a KPM-re tartozik, de túllépésről nem tud. A miniszterhelyettes zavarba jött, azt mondta, biztosan volt valami hiba a főiskola részéről is; kérte, hogy majd külön beszéljenek az ügyről. Erre azonban nem került sor. A vizsgáló bizottság jegyzőkönyve olyan megállapítást is tartalmazott, hogy a főiskola a Gazdasági Bizottság korábbi határozatától eltérően ragaszkodik a 240 fős nagy előadóterem 60
