Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
5. A főiskola átminősítése és egyesítése
A FŐISKOLA ÁTMINŐSÍTÉSE ÉS EGYESÍTÉSE és Gépgyár nagyhatalmú vezérigazgatójával, Horváth Edével. A kapcsolatot ún. „konzultációs bizottság” szervezésével intézményesítették, amelynek üléseire a tárgyalandó témáktól függően hívták meg az érdekelteket, ide értve Győr-Sopron megye és a város képviselőit, valamint a felsőfokú technikumok illetékes minisztériumi főosztályainak képviselőit is. A bizottságot hivatalosan Eénárt József, a KPM személyzeti és munkaügyi főosztály vezetője, gyakorlatilag dr. Hegedűs Gyula osztályvezető irányította; a bizottság titkára Mangel János lett. A győri Városi Tanács elnökének személyes képviselője dr. Ballay Ge\a főtanácsos volt, aki mind a hivatalos ügyekben, mind az áttelepülők személyes ügyeiben kitűnően látta el feladatait. Az első üléseken a gondosan előkészített terv több lépcsőben tartott megvitatása, pontosítása és elfogadása, a végrehajtás előkészítése volt a feladat. Dr. Csanádi György miniszternek ebben az időszakban a közlekedéspolitikai koncepció országgyűlési tárgyalásának előkészítése és a győri főiskola létesítése volt a két legfontosabb, legkedveltebb ügye. A miniszter elrendelte, hogy a főiskola létesítésével kapcsolatos, egyidejűleg intézendő tennivalókról a minisztérium oktatási osztálya — szakértők bevonásával — készítsen áttekinthető hálótervet, illetve a főbb feladatokat pontokba foglaló feladattervet, és ezeket terjessze miniszteri értekezlet elé. Ez még 1966-ban megtörtént. A minisztérium által 1966-ban jóváhagyott feladatterv leglényegesebb pontjai, amelyek részint a további kormányszintű határozatok „háttér”-anyagának előkészítésével, részint pedig a belső tennivalókkal voltak összefüggésben, a következők voltak: 1. A meglévő és az indítani tervezett szakoknál a képzési cél meghatározása, a tantervek 1965- ben elkezdett főiskolai szintre emelésének lezárása, az alaptárgyak tananyagának egyeztetése és a dokumentumok értékelése után jóváhagyásuk 1967-ig a minisztériumi szakágazatifőosztály részéről. 2. A meglévő és az indítani tervezett szakok gyakorlati oktatásához szükséges korszerű laboratóriumberuházások (berendezések, műszerek) tervezése, a tervek ellenőriztetése a BME-vel 1969-ig. 3. A szakfőosztályok által tartósan, évenként felvételre ajánlott hallgatók számának meghatározása, figyelemmel az országos munkaerő szükségletre, 1967-ig. 4. A szükséges elméleti és gyakorlati oktatók számának megállapítása szakképzettség szakismeretek (.tantárgyak) szerint, 1967-ig. 5. Az ELTE Beruházási Osztályának megbízása a beruházási céljavaslat kidolgozásával; a BME Közlekedésüzemi Tanszék megbízása a tervezetek szakmai felülvizsgálatára és a szükséges korrekciókra, különös tekintettel a műszaki oktatás szempontjából döntő fontosságú gép- és műszerigényekre, a várható költségekre, végül megbízás a programszintű beruházási technológiai tanulmány elkészítésére, 1967-ig szólt. A KPM Oktatási Osztály feladata: a főiskola tervezési programjának elkészítése 1967-ig. 34
