Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
5. A főiskola átminősítése és egyesítése
A FŐISKOLA ÁTMINŐSÍTÉSE ÉS EGYESÍTÉSE 6. Az 1—5. pontokban foglaltak alapján a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium Oktatási Osztály feladata: a főiskola tervezési programjának elkészítése 1967-ig. 7. A tervezési program alapján — a technológiai tanulmány készítésévelpárhuzamosan — a generáltervező Középülettervező Vállalat megbízása a tanulmányterv olyan mélységű elkészítésével, hogy az részletesen tartalmazna a tervezési elveket, a funkáonális és oktatási szervezeti szempontokat, valamint az ezeknek megfelelő építészeti, szerkezeti és építéstechnikai elveket, 1967-ig. 8. Győr város ajánlása és a generáltervező véleménye alapján a nagyberuházás helyszínének meghatározása 1967-ig. 9. Megértő kapcsolat teremtése azokkal a felsőfokú technikumi munkatársakkal, akikre az öttelepülés miatt sok gond szakadt. Meg kellett nyugtatni őket: a személyi döntés meghozataláig a főiskola átköltözéséig még 6-10 év van. Azok, akik nem kívánnak Győrbe áttelepülni, számíthatnak a főiskola hivatalos támogatására abban, hogy megjelelő, új állást kapjanak. Mindezek a feladatok igen nehezek és nagyok voltak, a megoldásuk pedig szakértőcsoportok számára is időigényesek. A munkálatokba — lehetőségük szerint — a KPM elvi főosztályai, tervező intézetei is bekapcsolódtak. A minisztérium 1967. január 1. hatállyal elrendelte a KPM Oktatási Beruházási Felügyelőség felállítását, és feladatává tette - a minisztérium oktatási osztálya közveden felügyelete alatt — a főiskolai beruházói feladatkör ellátását. A felügyelőség vezetésére Mangel János MÁV főtanácsos, építészmérnök kapott megbízást.* * 1967. január 18-án az Országos Tervhivatal, a Művelődésügyi Minisztérium, a Középülettervező Vállalat, a Győr-Sopron Megyei és a Győr Városi Tanács elnökei és a KPM Oktatási Osztály vezetője, valamint a KPM Oktatási Beruházási Felügyelőség vezetője részvételével kijelölték Győrött a főiskola létesítésének helyszínét. Ezen a tárgyaláson a minisztert Rödönyi Károly miniszterhelyettes, MÁV vezérigazgató képviselte. A város négy lehetséges változat közül a város szélén lévő, kukoricával beültetett területet ajánlotta. A közlekedést képviselők* szerint a „városmagban elhelyezkedő” Duna-parti III. sz. terület volt a legértékesebb, az intézmény rangjának leginkább megfelelő. Ezért ezt ajánlották. A döntés meghozatalában nagy súllyal esett latba Hofer Miklós építészmérnöknek, a létesítmény kijelölt főtervezőjének javaslata. Hofer Miklós felhívta a megye és a város vezetőinek a figyelmét arra, hogy hosszú távú döntést kell hozni. Olyan oktatási és egy* A KPM, a Beruházási Felügyelőség és a tervező vállalat szakértői előtanulmányokat végeztek a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Hollandiában és Nagy-Britanniában a modern felsőoktatású intézményeknél a korszerű építészeti irányzatok és a szervezeti felépítés helyszíni megismerése céljából. * A KPM a MÁV Tervező Intézettel elhelyezési tanulmány előtervet készíttetett, amely szerint gazdasági meggondolásból is a III.sz. terület volt a legelőnyösebb. 35